Szerzők: Kárpáti Miklós, Fehér Árpád Fényes Elek egy nagyszabású Dunántúl-leírásában megörökítette azt, amit Velencéről 1865-ben tudott. Akár helytálló volt a tudása, akár nem, feladta vele a leckét az utókornak. Fényes Elek a magyar statisztikatudomány úttörője. Az ő korában e tudáskör… Bővebben ›
1884-ben a velenceiek többsége még földművelésből élt. A bejegyzés az 1884-es birtokív 2622 kisebb-nagyobb birtokának összevetésével ír le valamit a falu lakóiról. A birtokrész-összeírásban 1884-ben 395 természetes személy, közösségi intézmény (pl. jegyző) és közös tulajdonos szerepel. Átfedés a természetes… Bővebben ›
Velence kevés saját emléket őriz az 1848-as szabadságharcról. A valaha ide temetett hősi halottak többségének sírja mára eltűnt, egyesekét még keressük. Driquet-é megvan. Kiváló katona és romantikus hős volt. Német(francia) származású magyar hazafi. 2014. tavaszán Nagy Károllyal az egyházi anyakönyvek… Bővebben ›
A dűlők ismertetése sorában utoljára hagytam a falu egyik legérdekesebb helyét, a Szőlőhegyet. Mindenféle tekintetben kilóg a sorból. Íme! A Szőlőhegy-mostanában egységesen: Bence-hegy- Velence egyik északi területe. Igazából a legmagasabb pontján is csak domb, 210 méterrel „tornyosul” a tengerszint fölé…. Bővebben ›
Kárpáti Miklós hívta fel a figyelmemet Igali Mészáros József horgász-író munkásságára. Horgászelődünk az ország és a távolabbi vidékek jelentős pecás szakírója volt, aki több írásában megemlékezett a tóról. Itt most 1942-es könyve egy aktuális részletét közlöm. Hetek óta keresgélem… Bővebben ›
Korábban részletesen írtam az 1928-ban érvényes velencei virilistajegyzék jópár szereplőjéről. A sorozat az I. világháború utáni idők velencei gazdagjairól, de legalábbis jómódú adózóiról adott felszínes áttekintést. Most az 1874-1930. közötti 56 év adatait írom meg. (Kárpáti Miklós 2023.08.16-os kiegészítésével) A… Bővebben ›
A két „majorsági”, vagyonosok által birtokolt dűlő más-más módon különleges. A Velencei-tó hozzánk tartozó része Velence szimbóluma. Az alatta húzódó keskeny terület pedig a (viszonylag) gyors kulturális környezetváltozásé. Ez a bejegyzés róluk szól. A „Velencei-tó” –dűlő A tó „ránk… Bővebben ›
A harmincas évek elején nemcsak az üdülőtelkek száma szaporodott a tó körül, hanem az érdekképviseleteké is. Ez a bejegyzés az utolsó fontos szerveződési kísérletet mutatja be a világháború előtt. Ezt tekintem a Velencei Tavi Intéző Bizottság szellemi elődének. 1930-ban megalakult… Bővebben ›
A falu fölötti földek többnyire változatos minőségű és különböző fajta művelésre alkalmas területek voltak. Az itt ismertetett két kisebb dűlő együtt a velencei földek területének 3%-át adta ki. A két föld közös jellemzője, hogy a távoli múltban itt zsellérföldeket adtak… Bővebben ›
Nagy Károly 2015. 04. 13-i és Kárpáti Miklós 2015. 12.05-i kiegészítésével, és Bauer László 2023. májusában publikált fotójával. Ha Neked is van tudásod, ne habozz, írd meg! Történt pedig a XX. század közepén, hogy Velence második vasúti megállót is szeretett… Bővebben ›
Velenceblog 