Szerző: Fehér Györgyné, Varga Mária Ismét karácsonyi ajándék Anyától. Azt kértem Tőle, a színekről írjon. Nehéz téma. Kivágta Magát, és megírta élete virágait, látványait! „Szinte minden írásom kicsi korom történetével kezdődik. Ez is. Elég élesek ezek az emlékeim. Amire tisztán… Bővebben ›
A történet szerint Pákozdon, valahol (talán a már autópálya alatt szunnyadó halászkikötő táján) állt valaha egy szélmalom. (vagy: több is.) Pákozd egy szélcsatorna szélén áll. Miért is ne? (Apró bökkenő, hogy Magyarország egyébként gondosan megszerkesztett történelmi térképei egyikén sem szerepelt… Bővebben ›
szerző: Kárpáti Miklós (Az eredeti publikáció megjelenése: velma.hu, 2022. július 07.) 1944 júniusának közepén a Velencei-tó környékén nem sokat lehetett érzékelni a háborúból. Vitorlások szelték a hullámokat, kezdtek megtelni a nyaralók, kinyitottak a strandok, esténként cigányzene szólt a kerthelyiségekben. Legalábbis… Bővebben ›
Mindenféléket írok ezen a blogon. Bő háromszáz történeti bejegyzés, a hozzájuk kapcsolt segédanyagok, (együtt talán ezer). (Nekem nagy munka, de az összeshez képest semmi.) Ott van a világháló Samsarája, A Minden Is, és még annál is több. Sokmilliárd szöveg. Meg… Bővebben ›
Anya ma futórózsát ajándékozott nekem. Nem boltban vettet. Történeteset! A rózsa sorsa, akár az ágai és a családunké: girbe-gurba. Bőséggel mért fél évszázad szilánkját mutatja belőlünk ez az egy virágtő. A végén kezdem! Anya bő három éve fedezte fel, hogy… Bővebben ›
Szép, napos reggel volt aznap! A köd lassan felszállt, a Nap sem narancsszín, indulni kéne már! Pumpálok, megnyújtom az izmaim, indulás! Vár a Csepel-sziget! Velencét Pusztaszabolccsal régi út köti össze. Jelenleg a 6207-es számot viseli. Hogy milyen régi pontosan, nem tudhatom…. Bővebben ›
Esendő jószág a szó! Még jó, hogy a tudásnak, ismeretnek van más nyelve is. Az ízlelés, tapintás, szaglás, hallás, látás világa, azok eszközei. Ezek gyakran hűségesebben, tisztábban adják vissza a lényeget, mint az elme dolgai. Édesanyámat, egy másik kor szülöttét,… Bővebben ›
Feldmár András egyik tanmeséjében a balettról ír, majdnem így: A tanítvány, a szép, erős táncos, óriásit ugrik, látványos; de ha földet ér, dübbenése óriási, megszakad a ritmus. A Mester így szól: a balett csodálatos út Fölfelé! A táncos oda törekszik…. Bővebben ›
Kedves Olvasó, felvetődhet Benned a kérdés, hogyhogy ennyi javítanivaló van a munkámban? Erre a válasz a helyzetemben, a módszeremben és a tapasztalatomban van. A helyzetem az, hogy az itt töltött 45 év alatt legfeljebb 5-600 embert ismerhettem meg személyesen az… Bővebben ›
Oláh Géza bácsi jó eséllyel az utolsó velencei, és meglehet, az utolsó, még élő halász a tavon. (Ha lenne más is, az külön öröm!) Többszöri, különös megismerkedésünk rövid történetét alább olvashatod. Egyelőre talán elegendő, hogy még megszólítható velencei halászt bő… Bővebben ›
Velenceblog 