Településszociológia

A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala VI: Votisky Antal „A Velencei-tó problémái”-röpirata 1934-ből-forrásközlés

1934-re a Velencei –tavi első nagy parcellázási hullám túljutott a horizontján. A Budapestről szabadba vágyók ezerszám vettek itt telket. Polgár Iván 1914-es víziója jórészt beteljesült és kissé meghaladottá vált. A tókörnyék három generációnyira volt csak a jobbágyfelszabadítástól (1848.) és az… Bővebben ›

Hajdu-tanya, Pilitz-tanya, Driquet-tanya

A Hajdu testvérek kapcsán írt bejegyzésem térképeit vizsgálva lettem figyelmes arra, hogy a nevükhöz kapcsolódó  tanya legalább háromféle néven tűnik fel. A Hajdu-tanya-miként sejtésem szerint az összes többi is- kalandos sorsú hely, legalábbis tulajdonosai élete alapján.Három név és három sors…. Bővebben ›

A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala V : A (Gárdonyi és ) Velencei Fürdőegyletről

A tó környékére betelepülő nyaralók falusias állapotokkal és mezőgazdaságból élőkkel találták magukat szemben, akik évszázadok megszokásai mentén élték a maguk világát. A nyaralóknak más elképzeléseik és érdekeik voltak, amiket érvényesíteni is igyekeztek. Ennek mikéntjéről szól ez a bejegyzés. Már korábban… Bővebben ›

„Feltámadt” a velencei zsidó temető

A velencei zsidó temető maradványa gyerekkorom óta Velence egyik szégyenfoltja volt. A gazdátlan, szeméttel teledobált kis terület inkább a nemtörődömségre emlékeztetett, mint a múlékonyságra. Idén ősz óta más a helyzet. A velencei zsidó temető területe a Velencei Református Egyház tulajdonában… Bővebben ›

A velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala II : A parcellázások kora (1930-1945)

A sorozat első részében sorra vettem mindazokat a körülményeket, amik előkészítették a harmincas években, robbanásszerűen megindult átalakulást, mely mára részben üdülőkörzetté, részben a budapesti agglomeráció alvóvárosává tették a Velencei-tó környékét. Most az első nagy parcellázási hullámot írom le 1931-39 között,… Bővebben ›

A velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala I : Az úttörők kora (1930-ig)

Az elmúlt hetekben a Gschwindt-kastélyé mellett az 1920-30-as évek történeteibe botlottam. Egyrészt dr Beck Lajos telekparcellázásainak történetébe, másrészt helytörténeti egyesületünk tagja, Somhegyi Judit jóvoltából édesanyja, Farkas Józsefné Éva néni (gyereklány volt akkor, budapesti nyaralóként került ide) emlékeibe erről az időszakról…. Bővebben ›

Gschwindt kastély: A Gárdonyi Építész és Mérnökkör publikálta a kastélyról szóló kutatásait

Mint arról már korábban írtam, a GÉM vállalta magára, hogy a szeptember 21-i kastélytúra előkészítésekor gyűjtött építészeti és tájépítési információit egységes szövegbe rendezi. A múlt héten elkészült a munkájuk, és azt Facebook-oldalukon közzétették. Megéri elolvasni. A címe: „Hauszmannt kerestük Velencén”… Bővebben ›