Szerzők: Felletár Zsolt, Kupi László, Fehér Árpád Módosítva legutóbb: Kárpáti Miklós információival 2016.10.22-én Velence valamikori nevezetességének története rendhagyó módon kezdődött. Mégis, igen tanulságos. Ez a bejegyzés a korai kezdetekről szól. *** A feudális és átmeneti korszak malomüzletéről A feudális kor… Bővebben ›
Szerzők: Felletár Zsolt, Kupi László, Fehér Árpád Pár kődarab és négy öntöttvas tárcsa. Ennyi maradt Velence valamikori látványosságából, az Anna Gőzmalomból. A következő hónapokban összefoglaljuk, amit a malomról az elmúlt években, ennek ürügyén pedig amit a XIX. század közepének vállalkozási… Bővebben ›
Kárpáti Miklós megjegyzéseivel- a hozzászólásokban és a szövegben keresd őket- (2015. márciusában) Nagybirtoknak az 1.000, kataszteri hold feletti, egységes kezelésben lévő birtokot tartotta a korszak szakirodalma. Nekünk a Meszlenyek birtokdarabolódása után egy ilyen jutott: Pillitzé. Cseh Viktor kiegészítésével Kápolnásnyéken több… Bővebben ›
1884-ből maradt fenn az első megbízható birtokosnévsor Velence valamilyen tulajdonnal rendelkező lakosairól. Ebben a bejegyzésben ezt és az 1817-es jobbágyösszeírást és a kor periratokban fellelhető adatait vetem egybe. Milyen családnevek voltak 1848 előtt, milyenek lettek 1884-re, melyik tűnt el és… Bővebben ›
Szerzők: Kárpáti Miklós, Fehér Árpád Fényes Elek egy nagyszabású Dunántúl-leírásában megörökítette azt, amit Velencéről 1865-ben tudott. Akár helytálló volt a tudása, akár nem, feladta vele a leckét az utókornak. Fényes Elek a magyar statisztikatudomány úttörője. Az ő korában e tudáskör… Bővebben ›
1884-ben a velenceiek többsége még földművelésből élt. A bejegyzés az 1884-es birtokív 2622 kisebb-nagyobb birtokának összevetésével ír le valamit a falu lakóiról. A birtokrész-összeírásban 1884-ben 395 természetes személy, közösségi intézmény (pl. jegyző) és közös tulajdonos szerepel. Átfedés a természetes… Bővebben ›
A dűlők ismertetése sorában utoljára hagytam a falu egyik legérdekesebb helyét, a Szőlőhegyet. Mindenféle tekintetben kilóg a sorból. Íme! A Szőlőhegy-mostanában egységesen: Bence-hegy- Velence egyik északi területe. Igazából a legmagasabb pontján is csak domb, 210 méterrel „tornyosul” a tengerszint fölé…. Bővebben ›
Korábban részletesen írtam az 1928-ban érvényes velencei virilistajegyzék jópár szereplőjéről. A sorozat az I. világháború utáni idők velencei gazdagjairól, de legalábbis jómódú adózóiról adott felszínes áttekintést. Most az 1874-1930. közötti 56 év adatait írom meg. (Kárpáti Miklós 2023.08.16-os kiegészítésével) A… Bővebben ›
A két „majorsági”, vagyonosok által birtokolt dűlő más-más módon különleges. A Velencei-tó hozzánk tartozó része Velence szimbóluma. Az alatta húzódó keskeny terület pedig a (viszonylag) gyors kulturális környezetváltozásé. Ez a bejegyzés róluk szól. A „Velencei-tó” –dűlő A tó „ránk… Bővebben ›
A harmincas évek elején nemcsak az üdülőtelkek száma szaporodott a tó körül, hanem az érdekképviseleteké is. Ez a bejegyzés az utolsó fontos szerveződési kísérletet mutatja be a világháború előtt. Ezt tekintem a Velencei Tavi Intéző Bizottság szellemi elődének. 1930-ban megalakult… Bővebben ›
Velenceblog 