Pár nappal ezelőtt Kárpáti Miklós Facebook-oldalán ritka képet publikált a Nagyhídról. A képeslap érdekessége az, hogy készítője hidat nem a szokásos, nyugati irányból, hanem délről (nagyjából a vasútállomás irányából) fotózta. Miklós még egy megjegyzést írt levelében, miszerint a Bágyom… Bővebben ›
Település-szerkezet
Rajta vagyunk a térképen! Előadás a Térképbarátok Köre 2015. áprilisi ülésére
Nagyobb településeknél a helytörténész kihívása a megfelelő források kiválasztása és a közlések helytállóságának ellenőrzése, rendszerezése. Velence esetében ez máshogy van! Velence kis település, és még ennél is kisebb volt a közelmúltig. Aki Velence 1945. előtti történetével akar foglalkozni, azzal szembesül,… Bővebben ›
A Velencei Anna Gőzmalom története I: Bevezetés-beharangozó-féle
Szerzők: Felletár Zsolt, Kupi László, Fehér Árpád Pár kődarab és négy öntöttvas tárcsa. Ennyi maradt Velence valamikori látványosságából, az Anna Gőzmalomból. A következő hónapokban összefoglaljuk, amit a malomról az elmúlt években, ennek ürügyén pedig amit a XIX. század közepének vállalkozási… Bővebben ›
Velence (nagyon öreg) Nagyhídjáról
Kárpáti Miklós jóvoltából ismét valamivel többet tudunk Velence lebontott Nagyhídjának történetéről. szerzők: Kárpáti Miklós (többször kiegészítve), Fehér Árpád Pár napja Miklós Facebook –oldalán publikálta Dr Gáll Imre 1970-es könyvének információit. (a könyvrészletért kattints a linkre!) E szerint a Nagyhíd… Bővebben ›
Velence 1848 után XI. rész: A Szőlőhegy
A dűlők ismertetése sorában utoljára hagytam a falu egyik legérdekesebb helyét, a Szőlőhegyet. Mindenféle tekintetben kilóg a sorból. Íme! A Szőlőhegy-mostanában egységesen: Bence-hegy- Velence egyik északi területe. Igazából a legmagasabb pontján is csak domb, 210 méterrel „tornyosul” a tengerszint fölé…. Bővebben ›
Velence 1848 után XI. rész: „Velencei-tó”, és a „Tónak alsó részén fekvő” –dűlő
A két „majorsági”, vagyonosok által birtokolt dűlő más-más módon különleges. A Velencei-tó hozzánk tartozó része Velence szimbóluma. Az alatta húzódó keskeny terület pedig a (viszonylag) gyors kulturális környezetváltozásé. Ez a bejegyzés róluk szól. A „Velencei-tó” –dűlő A tó „ránk… Bővebben ›
A Velencei Tavi Országos Szövetségről (alapítva: 1935.)
A harmincas évek elején nemcsak az üdülőtelkek száma szaporodott a tó körül, hanem az érdekképviseleteké is. Ez a bejegyzés az utolsó fontos szerveződési kísérletet mutatja be a világháború előtt. Ezt tekintem a Velencei Tavi Intéző Bizottság szellemi elődének. 1930-ban megalakult… Bővebben ›
Velence 1848 után X. rész A Csontrét és a Kenderföldek
A falu fölötti földek többnyire változatos minőségű és különböző fajta művelésre alkalmas területek voltak. Az itt ismertetett két kisebb dűlő együtt a velencei földek területének 3%-át adta ki. A két föld közös jellemzője, hogy a távoli múltban itt zsellérföldeket adtak… Bővebben ›
A velencei vasútállomások építtetésének igaz története és “még annál is csodálatosabb” históriája
Nagy Károly 2015. 04. 13-i és Kárpáti Miklós 2015. 12.05-i kiegészítésével, és Bauer László 2023. májusában publikált fotójával. Ha Neked is van tudásod, ne habozz, írd meg! Történt pedig a XX. század közepén, hogy Velence második vasúti megállót is szeretett… Bővebben ›
Velence 1848 után IX. rész: A Rétiföldek
A Rétiföldek Velence szántóterületének legdélebbi, nagyon jó minőségű része. E bejegyzés az 1884-ben e területet birtokló parasztoknak állít egy kis emléket. A Rétiföldek a déli, értékesebb földterületek legkisebb darabja. A velencei összes terület 4%-át jelentette ez a 242,7 kataszteri holdas… Bővebben ›