Woynarovicz Elek 1944-es fotosorozatának három következő, rejtélyes darabja egy lelőtt bombázó darabját mutatja, azt vizsgálgató magyar katonákkal. Körülötte a táj ezúttal semmi konkrétat nem mutat a dombokon kívül. (Ilyen lankák például Pázmánd és Nadap között vannak, de bárhol másutt is…. Bővebben ›
A bejegyzés Woynárovicz Elek azon fotóiból készült, amikor a derék tüzér 1944. decemberében éppen nem a támadó harci gépekre lövöldözött. Az ilyen időszakokban hősünknek négy témája volt: a környezet, ahol épp volt, az állatok, nők, szép számmal, valamint katonai érdekességek…. Bővebben ›
Woynárovicz Elek, a hazai halbiológia kiválósága, légvédelmi tüzér, a második világháborúban pár napig a tó környékén védte a Margit Vonalat. Woynárovicz nemcsak biológus és tartalékos katona, hanem szerencsére fotós is volt, aki fotózta, amit látott. December első napjai és karácsony… Bővebben ›
Talán Lázár Ervin írta, a Világ ott vár a kert végében, balra. (Néha, sajnos „balkézről”.) Ezt e bejegyzés is bizonyítja. Kárpáti Miklós (legalább két) és Asztalos Endre kiegészítéseivel Történt, hogy a Darabanth árverési ház két fotót hirdetett, amin munkások állítanak… Bővebben ›
szerző: Kárpáti Miklós (Az eredeti publikáció megjelenése: velma.hu, 2022. július 07.) 1944 júniusának közepén a Velencei-tó környékén nem sokat lehetett érzékelni a háborúból. Vitorlások szelték a hullámokat, kezdtek megtelni a nyaralók, kinyitottak a strandok, esténként cigányzene szólt a kerthelyiségekben. Legalábbis… Bővebben ›
(Az életút vonala) Bevezetés Ezelőtt 78 évvel Velencén magyar, szovjet, német katonák gyilkolták egymást. Velük pusztult a lakosság. Az első hónapban a szovjetek a tó déli részéről, a magyar tüzérség az északi oldalról lőtte, bombázta a másikat. Aztán karácsonytól minden… Bővebben ›
Oláh Géza bácsi jó eséllyel az utolsó velencei, és meglehet, az utolsó, még élő halász a tavon. (Ha lenne más is, az külön öröm!) Többszöri, különös megismerkedésünk rövid történetét alább olvashatod. Egyelőre talán elegendő, hogy még megszólítható velencei halászt bő… Bővebben ›
Ma egy remek tárcanovellát olvastam a Telex jóvoltából, Mécs Anna tollából. Megmozdított bennem ezt-azt! A történet szerint (bár méltó rá az írás, hogy elolvasd,ha teheted, tedd meg!) az Apa családi kirándulás pillanatán szerez tudomást arról, fia afrikai (gyaníthatóan muzulmán) lány… Bővebben ›
Eddig gyakran elvont, nehezen megfogható dolgokat említettem. Gazdaságtörténet, statisztika, néprajz… Ez, az utolsó rész kicsit más lesz. A Kápolnásnyék-Ercsi közti girbe-gurba kisvasútnak van még kevés nyoma, vannak élő szemtanúi, akik ültek rajta. Síndarab Apa udvarában. Egy emlék talpfaszög gyerekkori földimtől…. Bővebben ›
(Bocsánat, ez a szöveg nehézkesebb lesz az illendőnél!) Ma a vasúti élmény többségünk fejében elsősorban a személyszállításé. A hajnali, reggeli, vasúti úté a munka, iskola, vagy bármi más felé. Persze, sohasem volt egészen így, eleinte különösen nem. Ebben a bejegyzésben… Bővebben ›
Velenceblog 