1934-re a Velencei –tavi első nagy parcellázási hullám túljutott a horizontján. A Budapestről szabadba vágyók ezerszám vettek itt telket. Polgár Iván 1914-es víziója jórészt beteljesült és kissé meghaladottá vált. A tókörnyék három generációnyira volt csak a jobbágyfelszabadítástól (1848.) és az… Bővebben ›
Szerzők: Dr Pajor János presbiter, Biczó Pál lelkipásztor Az elmúlt időszakban a Velencei Helytörténeti Egyesület több, eddig is ismert, könyv vagy füzetformátumú helytörténeti forrásanyagot publikált digitális formában. Ennek az az előnye, hogy a keresgélő internet-felhasználó sokkal egyszerűbben és gyorsabban juthat… Bővebben ›
Sajnos, ez nem költői kérdés, egyelőre tényleg nem tudom. Ez a bejegyzés valójában felhívás. Kérlek, Kedves Olvasó, ha Te tudod, írt meg, vagy hívj fel telefonon, némi útbaigazítással! Mailcímem: arpad.feher1@gmail.com, telefonszámom: +36/20 43956 48. A helyzet a következő: A II…. Bővebben ›
Amint azt a polgári áldozatok kapcsán írtam, a világháború polgári áldozatainak listája ha nem is teljes, viszonylag pontos. Ezt a katonai áldozatokról egyáltalán nem lehet elmondani. Az itt leírtak legfeljebb kiindulási pontnak megfelelők, adatközlésnek aligha. Miért van az, hogy… Bővebben ›
Adatközlők: prof. Spät András (Budapest), Dr Molitorisz Pál (Szarvas) Ezen az úton is köszönöm! Az első két részben bemutattam zsidó földink, Spät Imre és családja elpusztításának történetét, és környezetük egy darabkáján keresztül azt a világot, ami túlélte a gyilkolást, a… Bővebben ›
Több bejegyzésben is említettem azt a munkát, aminek célja, hogy a Velence 1714-es újrabetelepítéséhez kötődő szájhagyományt megbízható dokumentummal lehessen megerősíteni. Ez a munka a minap határkőhöz érkezett. A kutatás történetét kicsit később írom le. A lényeg: 1716-ban (meg az országos… Bővebben ›
1944. március 19-én, az akkor 46 éves dr Spät Imre szükségét látta képeslapot küldeni Budapesten élő özvegy, hetvenéves édesanyjának. Az előző bejegyzésben (Hagyaték-1.rész) megörökített Halda írógépen egyebek mellett virágnyelven arról írt, éjjel fenn voltak (aligha pár nappal azelőtt) és hallgatták… Bővebben ›
E bejegyzéshez csatolt file-ban a közvetlen harccselekmények kapcsán elhunyt polgári lakosság napok szerint bontott számát mutatom be Baracska, Kápolnásnyék, Velence, Gárdony, Pákozd, Sukoró, Lovasberény és Pázmánd polgári halotti anyakönyvei alapján. A Fejér Megyei Levéltár őrzi a megye településeinek régről megmaradt… Bővebben ›
A világháború (Velence szempontjából) utolsó szakasza 1945. tavasza, a „Tavaszi Ébredés”-hadművelet. A szovjetek és szövetségeseik 1945. februárjában a Bécs felé indított támadásra készülődtek, amikor a viszonylag kisebb intenzitású küzdelmeket a németek jelentős, páncélos erőkkel folytatott ellentámadása törte meg március első… Bővebben ›
elbeszélő: Juhász Gyula (JGY) (sz: 1949. Velence); ötletadó: Somhegyi Béláné Judit, (a Velencei Helytörténeti Egyesület tagja); lejegyezte: Fehér Árpád (FÁ) FÁ: Kedves Gyula, egy egyesületi rendezvényen került szóba Somhegyi Judit révén, hogy az egyik felmenődnek a Nagyhíd emléke adott erőt… Bővebben ›
