Két éve dolgozik már a Velencei Értéktár Bizottság. Sokmindenről beszéltünk, vitatkoztunk. Mindez többek között oda vezetett, hogy kereteket igyekszünk adni a Velencén láthatóknak. A gyalog, vagy biciklivel, esetleg autóval is bejárhatónak. Olvasd, ha van kedved!

szerzők: Galambos Györgyné, Galambos Mihályné, Sinkáné Mihály Zita, Kárpáti Miklós, Fehér Árpád, a Velencei Értéktár Bizottság tagjai, és mindazok, akik gondolatain mindez alapszik még. Sokan vannak.

A tó környéke és Velence örvendetesen fejlődik. Ebben azonban hiányok is vannak. A természeti értékek kiaknázása folyamatos, olykor túlzottan is. A kulturális javaké elmaradott. Az ellentmondás akkor nyilvánvaló, ha a napot eltakarja néhány felhő, esetleg esik is.  Mi ilyenkor a teendő?

Kulturális, történelmi adottságok:

Az 1700-as évektől a tókörnyék első betelepült területeinek egyike Velence (és Kápolnásnyék, Nadap, Lovasberény, Pázmánd). Ezen belül Velence  az itteni nemesség révén maradandó épített emléket hagyott hátra. Velencének 9 kastélya ill. kúriája volt, 6 még ma is  látható.  Van még némi népi építészet, ami a környék természeti adományaival együtt sajátos, élményteremtő kalanddá szervezhető.

Nagyon fontos, hogy Velence a kora középkortól történelmi útvonal[1] állomása. Fontos hangsúlyoznunk, hogy mi kapcsolatainkban létezünk. Amit korábban a közlekedés és  szőlőművelés jelentett, azt ma az idegenforgalom.

A tervezett tanösvény ennek megfelelően három közönségnek szól. Először a falu máig gyorsan változó lakosainak, akik számára a megismert  múlt részben gyökeret jelenthet. Másodszor a gyerekeinknek, akik számára a szép látvány mellé emlékek köthetők és közösségi tudás. Harmadszor a minket meglátogatókhoz, akiknek a mainál sokfélébb, összetettebb élményt adhat a strandolásnál, túrázásnál, sportolásnál.

A tanösvény tervezésekor nem hagyhatjuk figyelmen kívül az egyre népszerűbb kerékpáros  turizmust. Az útvonal kialakításakor és annak esetleges bővítésekor ügyelni kell ennek a célközönségnek az igényeire is, annál is inkább, mert mobilitásuk miatt  ők azok, akik agárdi, gárdonyi, pákozdi nyaralóként is rávehetők arra, hogy pl. tókerülésüket egy pár kilométeres velencei kulturális kitérővel gazdagítsák.

Helyszín:

A tanösvény első megközelítésben és indokolatlanul szűkkeblűen  a velencefürdői Beck –kastélytól a Bence-hegy tetőig tartana. Mintegy 19 –de akár jóval több látnivalót foglalhat magában, ami egy vonalban végigjárható. A hossza durván 10,3 km, időben pedig (gyalogosan) kb 4 óra.

A táv kerékpárral felnőttnek-gyereknek nem jelenthet gondot, gyakorlott gyalogos túrázónak megfelelő, gyerekeknek legalább 3 szakaszra bontható:

Az első szakasz a Beck-kastélytól  a Velencei-Tó Kapujáig tarthat, kb 2 km. Az idetartozó három épület és a Meszleny-park maradéka együtt kb 2 óra alatt bemutatható. Ezen keresztül  bemutatható a valamikori falu történetének XIX-XX. századi része, különös tekintettel a vasút vonala mentén húzódó Margit-vonalra.

A második szakasz  tópart, a Tóbíró-közi nádas, a katolikus, és református templom, a Bod-kápolna, a Molla Szadik-sír 4 km-e. Ezen a területen a nádas élővilágának bemutatása, a halászat múltja, a nádazás az egyik téma, a másik pedig a régi falumag, a falu XVIII századi újrabetelepítése, a mozgó-vándorló ember lehet a fókuszban.

A harmadik szakasz a Bence-hegy, mely a csavargással együtt kb 3 km. A Pincesor ürügyén lehet emlékezni az ókortól a török hódoltságig terjedő időkre, a szőlészet és borászat velencei hagyományára, bemutatva a népi építészet megfelelő elemeit, kibővítve az innen elkerült régészeti elemek képével, esetleg replikáival. Kikerülhetetlen megemlékezni az M7 építésével, ami a falu életét alapvetően megváltoztatta. Ez pincelátogatás nélkül ismét kb 2 órás program. A táj  (nagyon szép) látványára érzékenyebbeknek több idő kell.

A módszer:

Erősen költségvetés-függő, mit érdemes tervezni. Két pillér kikerülhetetlen de a megfelelő működéshez további három elemre is szükség lehet.

Először a WEB-en és közlekedési pontokon elhelyezendő térképek, lehetőleg a tipikusan A4-es méretben nyomtatható térképekkel. Ez bővíthető displayk-kel és nyomtatott, nagyobb méretű, igényesebb kivitelű, nyomtatott térképekkel a szállodáknak és turista irodáknak.

Másodszor: A látnivalóknak emelt egyszerű kivitelű tájékoztató pontok, amik a térképeken is be vannak jelölve. A kivitelnél célszerű lenne ügyelni az olcsó javíthatóságra, a költségtervezésnél pedig a rugalmas javításra, ha a szükség azt diktálja. A nyári időszakban ugyanis komoly probléma az alkalmi vandalizmus. A másutt bevált faszerkezet vélhetően itt is megfelelhet.

Ez tehát a minimum.

***

Harmadszor: a javasolt útvonalon a turistajelzésekhez hasonló, 50-100 méterenként felfestett útvonaljelzés (a sablon elkészítése után csak festék és néhány vállalkozó szellemű ember kell hozzá)

Negyedszer: A kerékpárutakon elhelyezett (egyelőre talán négy elegendő) figyelemfelhívó tábla, amely a tanösvényre „rákanyarodás”-t segíti.

Ötödször: Három tájékoztató pontnál (1: Gárdony, Agárd; 4: Kápolnásnyék; 16: Nadap, Sukoró) a környékbeli településekre való kitérő propagálása, a lehetőségek és a távolságok, időigény feltüntetésével. Ez születhet az adott település közreműködésével – s talán a későbbi együttműködést is segítené.

A témák- első megközelítésben:

1/ Beck-kastély (XIX. sz. vége)

Beck kastély

2/ II. világháború- Margaréta –vonal

3/ Meszleny Pál parkja (XIX. század vége-XX. század)

4/ Wenckheim –kastély- benne a betelepülő nemesség története- XIX-XX. század

5/ Velencei-tó Kapuja- téma: idegenforgalom (1920-as évektől napjainkig)

6/ Tóparti séta: a tó története 1-2 dispaly)

7/ Tóbíró-közi nádkiszögellés: a nádas élővilága

8/ Katolikus templom a falu katolikus közösége a XVIII századtól máig, benne az 1554-es Öregharanggal)

9/ Református templom:  református közösség története  a XVII századtól.

10/ Bod-kápolna: A falu 1714-es újrabetelepítése és az azt követő időszak.

11/ Molla Szadik sír:  Molla Szadik (nagyjából) valós története, és a falusi legendák, a szájhagyomány működése (esetleg néhány mondat erejéig bővítve a temető(k) egyéb értékeiről!)

Gschwindt kastély (fotó: Stumpf István)

12/ Gschwindt-kastély (ez inkább csak vágy, sajnos) A XIX. század végétől elinduló betelepülési  hullám, az újkeletűbetelepülési  kastélyépítési hullám,  Beck, Bélaváryak, Hauszmann, Gschwindt és sokak példáján.

13/ Az M7 autópálya felett: : (Pontosítva: gyalogos  túrázóknak, kerékpárosoknak a kék hídon  át, autósoknak az M7-es autópálya  alatt) A sztrádaépítés  előnyeinek és árnyoldalainak bemutatása a valamikori falu életére. A bevándorlási folyamat bemutatása. Ide vagy a hegytetőre illeszthető Velence kapcsolódása tágabb környezetéhez.

14/ Pincesor: A Liber Pater kő mellett: Az ókori emlékek ismertetése, valamint ugyanott: A hegyre egyikként jellemző épített pincefajta bemutatása.

Pincesor

15/ A Vörösmarty –pince A költő és családjának ismertetése, a Csongor ésTünde  helyének, valamint  a költő titkos, csendes  „elbújásainak” megidézése.

16/ Szt Orbán szobor: A hegy  védőszentjének mondavilága, a helyi  hagyományok

bemutatása

A Vén Borász-szobor (úgy tudom, Richter Ferenc faragta)

17/ Sárgaföldes –úti pincesor. Az u.n. ”lyukincék”  és építési módjuk bemutatása.

Bence-hegy Sárgaföldes út. Ilyen a jellegzetes “lyukpince” -lejárat

18/ A   A borút rövidített útvonalának  „felfedezése” kapcsolata a környező településekkel.

19/ A Bence-hegy tető panorámájának, Velence környezetével való kapcsolatának bemutatása. Az is fontos lenne, hogy konkrétan utaljunk a Sukoróval, Nadappal, Lovasberénnyel, Kápolnásnyékkel való történelmi és fizikai kapcsolatunkra.

Az útvonal egyes állomásai, témái nem épülnek egymásra, így ellenkező irányból, a Bence-hegy felől a Beck-kastályig is végigjárható a tanösvény, erre a propagáláskor érdemes felhívni a figyelmet!

Mint írtuk, lehet ennél lényegesen nagyobbat is gondolni, de első lépésben talán nem érdemes.

Résztvevők:

A Velencei Értéktár Bizottság mindehhez az ötleten túl a szellemi muníciót képes szállítani.   Az összes velencei tábla mondanivalója készen van,  velencei értékké nyilvánított, annak szövegén inkább szűkíteni kell. Beruházási forrásokat talán a megyei Közgyűlés adhat, míg a működtetési-karbantartási feladatok a városi önkormányzaté lehetnének.  A tájékoztatási és marketing elemek ennek megfelelően az idegenforgalmi irodák vagy a kistérség-fejlesztési központ kezelésében állhatnának.

***

Fontosnak tartjuk, hogy ha van rá erő és együttműködési készség, ne kelljen megállni Velence közigazgatási határainál. A kistérség látnivalónak, történelmi mondanivalójának, összefonódásának bemutatása közös érdek.  Hogy a közös érdekből közös  cselekvés lesz-e, az az érintetteken múlik.

A munkában komoly civil erők segítségére is számot tarthatunk. Csak a példa kedvéért ilyen a hegyközség, a borrend és a természetjáró egyesület.

E dokumentumnak csak azért van vége itt, mert minden munkánál kellenek szakaszok. Ez itt az első lépés, amit biztosan számos további követhet.

Lábjegyzet:

[1] Bár szeretünk rá hivatkozni, a római hadiút Pécs és Szombathely felé nem itt vezetett. Éltek itt a római korban és előtte is, de nem kereskedelmi okból.

Kategóriák:Adatok, Agárd, Falusi épületek, Főszeg, Gárdony, Gschwindt (Meszleny, Gschwindt (Meszleny, Hauszmann stb) kastély, Hauszmann stb) kastély, Katolikus templom, Kápolnásnyék, Liber Pater Oltár, Margit állás, Pákozd, Református templom, Sukoró, Település-szerkezet, Velence, Velence térkép, Velencei Értéktár, Velencei tó

Címkék:Beck kastély, Bence-hegy, Bod-kápolna, borút, Gschwindt kastély, gyalogos turizmus, helytörténet, katolikus templom, kerékpáros turizmus, lyukpince, M7, Margaréta –vonal, Meszleny Pál, Molla Szadik –sír, Pincesor, református templom, Sárgaföldes –út, Szent Orbán szobor, Tóbíró köz, Vörösmarty –pince, Velence, Velencei Értéktár Bizottság, Velencei tó, Velencei-tó Kapuja, Wenckheim kastély