Kárpáti Miklós szerzőtársam Újévre vadonatúj tudással, egy korai tóleírással talált meg 1817-ből. Ha van kedved, olvasd! Szerző: Kárpáti Miklós A Velencei-tó egyik legrégibb[1] leírása a Tudományos Gyűjteményben, 1817-ben, az első évfolyam első számában jelent meg. Nem ismeretlen,… Bővebben ›
Pár hete Kárpáti Miklós egy árverésre bocsátott régi árjegyzékre hívta fel a figyelmem. Az Anna – gőzmalom díszes, kétnyelvű árlistájára 1867-ből. Szép év lehetett az 1867-es. Szabadabb szellők fújtak akkor egy időre. A gazdaság levegőt kapott, talán Velence is. Mi… Bővebben ›
Pár nappal ezelőtt kivételes szerencse ért. Kárpáti Miklós szerzőtársam lehetővé tette, hogy az ideiglenesen nála állomásozó eredeti, 1806-os kiadású, Lipszky –féle Magyarország-térképet (Mappa Hungariae) megnézzem, és pár fotót készítsek róla. Jópár kiegészítő információt is adott a térképről. Nem láttam még… Bővebben ›
Édesanyám, Fehér Györgyné tanítónéni, a „Gyüttmentek Velencén” – bejegyzésem után. elgondolkodott. A Bethlen Gábor-utcai kis „smasszerkolónia” hogyan, honnan lett annamajori, és csak aztán velencei? Nekiindult, és feltérképezte, honnan is keveredtek oda. szerző: Fehér Györgyné Azt eleve tudtuk, hogy Annamajor (Baracska)… Bővebben ›
A napokban Kárpáti Miklós könyvritkasággal ajándékozott meg. Dr Sédi Károly 1944-es kiadású Velencei-tó kötetével. A könyv a tótörténet szempontjából különösen értékes, fontos mű. A bejegyzés erről szól. Kezdeném talán a szerzővel. Dr Sédi Károlyról gyakorlatilag semmit sem tudok. Egyetlen általam… Bővebben ›
A Szent István Király Múzeum 1980-ban egy kis könyvnyi közleményt adott ki a Mezőföld történetéről, benne sok művészi-és esetenként ritka- képpel, s jópár információval.Kárpáti Miklós megtalálta, így most bemutathatom. Az alábbiakban a kötetecskéből közlök egy szerény részletet, melyhez néhány kiegészítést… Bővebben ›
Az elmúlt két évben számos képre, képeslapra bukkantam, vagy kaptam ilyet a hobbimhoz. Legutóbb, pár napja, Kárpáti Miklós küldte el Spät Henrik úrilakának egy eddig nem ismert képeslapját. Az itt leírtaknak csak áttételes helytörténeti jelentősége van. Kicsit több a köze… Bővebben ›
Véletlen volt, hogy pár hónapja, levéltári kutakodásom eredményeképpen pár cetlit találtam. Néhány adattörmeléket Velence, Kápolnásnyék és Gárdony villamosításáról. Telefon volt már. 1912-13-ban mindjárt két velencei is költött erre a luxusra, Belatiny Arthur, a pezsgőgyáros és az Anna malmot birtokló Deutsch-féle… Bővebben ›
A Berta testvérek jóvoltából a maga korára jellemző kordokumentumot kaptam egy időre. Ez Tóth Sándor, valamikor Kápolnásnyék-csekési földműves beadási könyve. Tóthékról szinte semmit sem tudok. A fennmaradt töredékes dokumentumok arra engednek következtetni, hogy idős Tóth Sándornak (aki korábban „bankszolga”, (banki… Bővebben ›
Csekés Kápolnásnyék északi dűlője, a pázmándi Szőlőheggyel határosan. Valahol a XIX. század végén, a XX. század hajnalán itt temetkeztek a dabasi Halászok. Olvastam már a síremlékről, mégpedig Csordás Lajos 2012-es írásából (8.oldal). Csak éppen nem tudtam, hol keressem a Csekést… Bővebben ›
Velenceblog 