A dabasi Halászok csekési síremléke

Csekés Kápolnásnyék északi dűlője, a pázmándi Szőlőheggyel határosan. Valahol a XIX. század végén, a XX. század hajnalán itt temetkeztek a dabasi Halászok.

Olvastam már a síremlékről, mégpedig Csordás Lajos 2012-es írásából (8.oldal). Csak éppen nem tudtam, hol keressem a Csekést (másutt: Csekéskúti dűlőt). Aztán az ifjú Berta testvérek megoldották ezt a rejtvényt. Ők már bebarangolták a környéket, így találtam oda arra a régmúltból ottfelejtett, méltatlan állapotú helyre.

A dabasi Halászokat a Kápolnásnyék észak-nyugati határában álló kastélyról ismerik errefelé. A kastélyt most éppen L Simon László birtokolja és újíttatja fel a tudomásom szerint. A családi síremlék azonban jó kilóméterrel északabbra áll.

Google2015 dabasi Halász

A síremlék helye a Google Föld-ön

Hektáros dzsungel a napraforgóföld közepén. Szúnyog, kullancs őrzi a dabasi Halászok sírját.

gaz

A síremlék pontos keletkezési időpontja nem ismert. Az 1884-es kataszteri térképen még nem jelölik.

1884_1

A síremlék helye az 1884-es kataszteri térképen

Igaz, a föld már ekkor is a dabasi Halászok birtokában volt. A kastélyon és a kápolnásnyéki birtokos voltukon felül a család azért is érdekes lehet számunkra, mert dabasi Halász Gedeon ( ) vette feleségül az 1848-as mártír tábornok, Schweidel József Anna lányát (1847-1922). A történetről a fentebb hivatkozott Csordás Lajos –cikk pontosan beszámol, nem ismétlem meg. Annát is ide, a Halász-síremlékbe temették.

Scweidela_Knyi

Schweidel Anna fényképe (forrás: Csordás Lajos 2012-es cikke)

A család tudása szerint a II. világháború alatt a sírt gyalázatosan feldúlták. Azóta is pusztul, a szórványos nyomok alapján csövesek alkalmi lakhelye lehetett.

a sír ma

A faragott kövek szétszórva hevernek mindenfelé. A tíz dekánál nagyobb fémdarabok hiányoznak a sírról. A legnagyobb fémmaradvány talán a kapu valamikori zsanérja.

lefelé

A sír maradványa-lefelé

***

Miközben dermedten bámultam az elpusztított, pusztuló romot, az emberi maradványokat, kerestem, kinek az érdeke lehet a csontoknak méltóságot, a köveknek funkciót adni. Bárki legyen is ma ennek a kis földnek a tulajdonosa, úgy vélem, jár az ott nyugvóknak a tisztesség. A síremlék építészeti értékéről nincs fogalmam, erről Csordás Lajost, illetve a GÉM-et lehetne megkérdezni. Ha már a családnak nincs joga a sír gondját viselni, azé a kötelesség, akié a föld. Hogy erre rá lehet-e venni, az jó kérdés.



Kategóriák:Falusi épületek, Fotók, képek, történetek, Kápolnásnyék, történelmi térkép, történetek, Település-szerkezet, XIX. század, XX. század

Címkék:, , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: