A Hajdu Testvérek az 1920-as, ’30-as években sokak társaságában az úttörői voltak Velence és a tókörnyék üdülőtelepüléssé válásának. Kanyargós sorsukat megírtam már egy pár bejegyzésbe. Hajdu Klára asszony hozzásegített, hogy egy apró részletre is fény derüljön: hogy volt a vége… Bővebben ›
XX. század
Velence (talán) legöregebb lakójáról
Velencének számos harangja volt. Ezek közt azonban van egy kivételes. 1554-ben készült, jó eséllyel protestánsok öntették. Ezen kívül azonban nem tudunk róla semmit! A Meszleny család emlékezete[1] szerint: „A katolikus templomban van az ország [2] legrégibb harangjai közül a… Bővebben ›
TORONYÓRA – LOTTÓNYEREMÉNYBŐL (-LÁNC NÉLKÜL)
Hatásvadásznak tűnhet a cím, de így pontos. Egy 174 éves újdonsággal szolgálhatok: Velence a szerencsejátéknak köszönheti egykori toronyóráját! Szerző: Kárpáti Miklós A római katolikus templom épülete 1830-ra készült el, január 18-án szentelték fel, de felszereltsége bizony messze volt a teljestől…. Bővebben ›
Tóth Zsuzsa néni (1925-2017)
Zsuzsa néni –ahogy megismertem- világító kék szemű, élő öregasszony volt, nagyjából nyolcvanhét évesen. Tett róla, hogy elbűvölő legyen. Történeteket mondott azoknak, akiket érdekelt. Látszólag mindig a múltról. Igazából meg a múltról és magából –egy keveset, amennyit némi figyelemmel érteni lehetett…. Bővebben ›
Moharos Lajos története
Berta Kristóf szerzőtársam jó ideje foglalkozik már rokona, Moharos Lajos viharos katonasorsával. 75 éve gyalogolt a halálba ez a földink nagyon sokadmagával. Kristóf időutazáson vesz rész vele, sorsokat ért meg közben. Ez a lényeg. És leírja mindezt nekünk. Szerző: Berta… Bővebben ›
“Egy hölgy arcképe”
Ülök a Kisvilág egyik antikváriumának sarkában, képeslapokat nézek, olvasok. Az egyiken Havel Lipótné néz velem szembe 1909-ből. A kép Uher Ödön műtermében készült. Ő is ismerős. Ha van kedved, ismerd meg őket! Kezdem az egyszerűbbel. Uher Ödön fotográfus (1859…. Bővebben ›
Önblog: Decemberi gyerekek
Hazafelé tartottunk Anyával. A gyerekkoráról beszélt. Decemberi gyerek, ahogy nagyobbik nagyfiam is. A decemberi gyerekek a karácsonyfa alá születnek. Akkor is, ha késnek egy kicsit. Vallásost és vallástalant megtalál a várakozás és megszületés története. Édesanyám 1941. decemberében született Debrecenben. Nagyapa… Bővebben ›
Az öreg parasztház esete az elmúlással – emlékirat
Talán tíz maradt meg mára azokból a házakból, amik nem is olyan régen Velence képét adták. Halászházak, parasztházak. Az úri építmények kisebbsége mellett a sokaké. Valamikori földiké. A parasztház a tó környékén nem túl bonyolult valami. Egymás mellé rakott szobák… Bővebben ›
Hajdu Géza története
Jó ideje írtam már a velencei virilistákról. Köztük voltak a Hajdu testvérek is, akik emlékét ma is tanya őrzi a külterületen. Írtam a sorsukról, amit tudtam. Pár napja az a szerencse ért, hogy Hajdu Géza lánya, Klára asszony talált rám… Bővebben ›
Dédnagyapám Bertha Gyula -ahogy én ismerem
Időnként, szerencsére egyre gyakrabban, az a megtiszteltetés ér, hogy szerzőtársaim akadnak. Egyikük Berta Kristóf. Kristóf 18 éves fiatalember. Dédapja I. világháborús katona, majd az önvédelmi harcok idején (1919.) bizonytalan ideig a Vörös hadsereg katonája, később nyomdász, sportoló. Kristóf első, talán… Bővebben ›