A falu (belső) képe 1884-ben csak néhány elemében volt a jelenlegihez hasonló. A templomokon és talán a tűzoltóház (helyén) túl kevés ismerős épületre lelnénk, leszámítva az utcaszerkezetet. Igaz, hivatalosan az utcákat sem tartották számon. A faluban idegenként való eligazodás kalandtúra… Bővebben ›
1848 után, két évtized alatt átalakult a falu politikai szerkezete. A jobbágyból paraszt, a zsellérből paraszt, iparos vagy cseléd lett. A megnövekedett számú és alaposságú nyilvántartás számos, nagy jelentőségű változást is mutatott, és a múlt addig rejtettebb gazdálkodási viszonyaiból is… Bővebben ›
A vidéken élők, nemesek és parasztok többségének megélhetése közvetlenül a földtulajdontól illetve a földhasználat lehetőségétől függött. Velence XIX. századi történetén a földért folytatott kemény és szívós harc húzódik keresztül. Ebből írok le néhány esetet. A Fejér Megyei Levéltár velencei úrbéres… Bővebben ›
Az előző részekben leírtam az 1850 körüli velencei társadalomszerkezetet és földtulajdon-viszonyokat, földbirtokosokat. Ebben a bejegyzésben a nagy többséget adó jobbágyságról és zsellérekről igyekszem számot adni-1848 előttről. A) Kiindulási pont(ok) Mária Terézia Urbáriuma (1768.) és II. József népességvizsgálata (1784.): Bár… Bővebben ›
Az előző bejegyzésben tisztáztam, hogy mitől indultak gyarapodásnak a Velencére vonatkozó gazdasági információk az 1800-as évek elején (és mitől maradtak néhol felette hiányosak). Most azt veszem sorra, hogy Mária Terézia kora és 1848 között nagyjából hogyan alakult a föld és… Bővebben ›
Ahhoz, hogy az 1884-es velencei kataszteri térkép a maga bonyolultságában létrejöjjön, hogy a jobbágyság helyébe a parasztság kapitalista változata kerüljön, nagyon sok feltételnek kellett teljesülnie. Leginkább politikainak, részben pedig műszakinak. Ezeket veszem most sorra. Mi az, ami az 1817-es… Bővebben ›
…Egészen pontosan a jobbágyfelszabadítás küszöbén. Ebben a bejegyzésben arról írok, hogyan festett Velence lakossága a forradalom idején. E nélkül nehezen lenne érthető, mi, és hogyan történt a következő évtizedben. Az adatokat számos helyről kellett összeszedni. Az így kialakult eredményt persze,… Bővebben ›
Az elmúlt hónapokban, kezdetben Somhegyi Jutka unszolására, majd nagyonis önként a Velencei-tó jelenét meghatározó átalakulással, az üdülőterületté válás kezdetével foglalkoztam. Ennek adatgyűjtése kapcsán, a Széchenyi Könyvtárban várakozva tévedtem be a könyvtár térképtárába. Velencéről egyetlen komolyabb térképet őriznek ott, az 1853-as… Bővebben ›
A Hajdu testvérek kapcsán írt bejegyzésem térképeit vizsgálva lettem figyelmes arra, hogy a nevükhöz kapcsolódó tanya legalább háromféle néven tűnik fel. A Hajdu-tanya-miként sejtésem szerint az összes többi is- kalandos sorsú hely, legalábbis tulajdonosai élete alapján.Három név és három sors…. Bővebben ›
A velencei zsidó temető maradványa gyerekkorom óta Velence egyik szégyenfoltja volt. A gazdátlan, szeméttel teledobált kis terület inkább a nemtörődömségre emlékeztetett, mint a múlékonyságra. Idén ősz óta más a helyzet. A velencei zsidó temető területe a Velencei Református Egyház tulajdonában… Bővebben ›
Velenceblog 