A Rétiföldek Velence szántóterületének legdélebbi, nagyon jó minőségű része. E bejegyzés az 1884-ben e területet birtokló parasztoknak állít egy kis emléket. A Rétiföldek a déli, értékesebb földterületek legkisebb darabja. A velencei összes terület 4%-át jelentette ez a 242,7 kataszteri holdas… Bővebben ›
Velencei tó
Jancsó Mózes: a kezdete és a vége
Pár hónapja írtam Jancsó Mózesről, a falu egyik „gyüttmentjéről”, Tükröspuszta gazdatisztjéről, aki a 20-as – 30-as években meghatározta Tükröspuszta mindennapjait és jelentős hatással volt a falu gazdaságára is újításaival és szervezőmunkájával. Akkor azt írtam, hiányzik a története eleje és vége…. Bővebben ›
A Votisky családról és dr Votisky Antalról, a Velencei-tó fejlesztésének apostoláról –interjú Votisky Lászlóval
Ritka esemény, hogy történeteim főhőseivel, vagy azok leszármazottaival beszélhessek. A tudós sorsa az objektivitás. A magamfajta amatőrök azonban- például Votisky László elmondásán keresztül- beleélhetik magukat egy viharos vándorutat megélt familia sorsába, ami pár éven keresztül keresztezte a tópartiak sorsát. … Bővebben ›
Velence 1848 után VIII. rész: A Szabolcsi útra dűlő
Átmenet. Ilyen volt a Szabolcsi útra dűlő. Parasztok és nagybirtokosok földje között félúton. Nyék és Gárdony között félúton. A földterület a Gurjal, az Urasági Szilfák és a Rétiföldek dűlői közé ékelődött be. Nyugatról a (Puszta)Szabolcsi út határolta. A Velence akkori… Bővebben ›
Velence 1848 után VII. rész: A Gurjal –dűlő-1884-ben
A Gurjal azon kevés velencei területek egyike, ahol uradalmi és parasztföldek, valamint közösségi területek egyaránt megtalálhatók voltak. Ennyiben hasonló a Szőlőhegyhez és a falu belterületéhez. A falu viharos történetének második fontos történelmi-hadi útvonala ez a völgy. A Gurjal/Gurgyal a… Bővebben ›
Károly János (velencei) történetírása
Végy egy töltött pipát! Töltess magadnak a tókörnyék karcos borából (és szorgalmasan iszogasd)! Beszélgess a dicső múltról házigazdád úrilaka kertjében-és ha van még erőd- jegyzetelj! Valahogy így képzelem Károly János vármegyehistóriája ránk vonatkozó részének születését. 1896 és 1904 között… Bővebben ›
Velence 1848 után VI: Az Urasági Szilfák-dűlő és tulajdonosai
Színes társaság volt a maga korában! Régi és nagyonis új urak. Az emléküket legfeljebb kövek őrzik, meg persze, néhány papírdarab. Nem ismétlem meg mindazt, amit már eddig leírtam. Ebben a bejegyzésben Velence gazdaságilag meghatározó földterülete és annak még nem ismertetett… Bővebben ›
1935: Új autóút Gárdony felé?
Ma magától értetődő, hogy a tó déli partja autóval könnyen elérhető és az összekötőutak révén a sztrádarendszer része. Nyolcvan éve ez egészen máshogy volt. Történelmi hadiút vezetett a tó (akkor) útépítésre alkalmasabb északi partján, amit századok óta használtak. A déli… Bővebben ›
„200 négyszögöl”: rendhagyó bejegyzés
Hónapokkal ezelőtt egy sajtóbeli keresgélés során botlottam a rövidhírbe. A kis ismertető Dékány András (1941-ben) új könyvéről a „Kétszáz négyszögölről” szólt. Dékány András? Kölyökkorom írója? Matrózok, hajók kapitányok, Turkovics Daniló, Jadran, code-zászlók, schooner, a velencei könyvtár (meg az innen-onnan kikért)… Bővebben ›
Velence 1848 után IV: Birtokok és tulajdonosaik 1884-ben-Felső Nyék-ki a határra-dűlőn
A jobbágyfelszabadítás szép és fontos jogi gesztusa nem járt a volt jobbágyok, zsellérek megélhetési feltételeinek biztosításával. A föld és termelőeszköz döntő hányada továbbra is “nagy”birtokosok kezén maradt, csak az élőmunka nem feltétlenül. A falu közigazgatási határának észak-keleti részén található… Bővebben ›