Ma magától értetődő, hogy a tó déli partja autóval könnyen elérhető és az összekötőutak révén a sztrádarendszer része. Nyolcvan éve ez egészen máshogy volt. Történelmi hadiút vezetett a tó (akkor) útépítésre alkalmasabb északi partján, amit századok óta használtak. A déli… Bővebben ›
Az Alsó Nyéki (és Felső Besnyői) dűlő a település délkeleti részén található határterület. Mérete a birtokkimutatások alapján szűk 175 kataszteri hold. Kicsit kisebb a Felső Nyék (ki a határra) dűlőnél, de azzal azonos a művelési ága (jórészt szántó). A két… Bővebben ›
Az elmúlt hónapokban, kezdetben Somhegyi Jutka unszolására, majd nagyonis önként a Velencei-tó jelenét meghatározó átalakulással, az üdülőterületté válás kezdetével foglalkoztam. Ennek adatgyűjtése kapcsán, a Széchenyi Könyvtárban várakozva tévedtem be a könyvtár térképtárába. Velencéről egyetlen komolyabb térképet őriznek ott, az 1853-as… Bővebben ›
A Hajdu testvérek kapcsán írt bejegyzésem térképeit vizsgálva lettem figyelmes arra, hogy a nevükhöz kapcsolódó tanya legalább háromféle néven tűnik fel. A Hajdu-tanya-miként sejtésem szerint az összes többi is- kalandos sorsú hely, legalábbis tulajdonosai élete alapján.Három név és három sors…. Bővebben ›
A velencei zsidó temető maradványa gyerekkorom óta Velence egyik szégyenfoltja volt. A gazdátlan, szeméttel teledobált kis terület inkább a nemtörődömségre emlékeztetett, mint a múlékonyságra. Idén ősz óta más a helyzet. A velencei zsidó temető területe a Velencei Református Egyház tulajdonában… Bővebben ›
Ha Éva nénire gondolok, belül nevetek! Ez tőle jön. Külön ajándék, hogy arról beszél, amiben hiszek: a világ itt van az orrunk előtt! Hagyd a francba az aktuális szappanoperát és kirándulj inkább vele! (Kedves Olvasó, ezúttal más érdekességgel is szolgálhatok: … Bővebben ›
A sorozat első részében sorra vettem mindazokat a körülményeket, amik előkészítették a harmincas években, robbanásszerűen megindult átalakulást, mely mára részben üdülőkörzetté, részben a budapesti agglomeráció alvóvárosává tették a Velencei-tó környékét. Most az első nagy parcellázási hullámot írom le 1931-39 között,… Bővebben ›
Az elmúlt hetekben a Gschwindt-kastélyé mellett az 1920-30-as évek történeteibe botlottam. Egyrészt dr Beck Lajos telekparcellázásainak történetébe, másrészt helytörténeti egyesületünk tagja, Somhegyi Judit jóvoltából édesanyja, Farkas Józsefné Éva néni (gyereklány volt akkor, budapesti nyaralóként került ide) emlékeibe erről az időszakról…. Bővebben ›
A sorozat II. részével 1941-ig jutottunk el Tükrös történetében. A következő három rész Tükrösről szóló emlékirat, interjú, illetve Jancsó Mózes pályafutásának bemutatása révén mutat valamit a pusztáról és környezetéről. Most az 1942-től a ’90-es évekbeli ledózerolásig foglalom össze az információk… Bővebben ›
Malomvári Tiborné emlékirata az 1950-es évektől 1971-ig követte nyomon Tükröspuszta általa megélt életét. Galambos György hozzávetőleg akkor kezdte szakmai pályafutását, amikor Malomváriék és diákjaik immár Velence belterületére költöztek, vagy ott tanultak, tehát a folytatás forrása. Galambos Györgyről ITT olvashatsz rövid… Bővebben ›
Velenceblog 