Színes társaság volt a maga korában! Régi és nagyonis új urak. Az emléküket legfeljebb kövek őrzik, meg persze, néhány papírdarab. Nem ismétlem meg mindazt, amit már eddig leírtam. Ebben a bejegyzésben Velence gazdaságilag meghatározó földterülete és annak még nem ismertetett… Bővebben ›
Ma magától értetődő, hogy a tó déli partja autóval könnyen elérhető és az összekötőutak révén a sztrádarendszer része. Nyolcvan éve ez egészen máshogy volt. Történelmi hadiút vezetett a tó (akkor) útépítésre alkalmasabb északi partján, amit századok óta használtak. A déli… Bővebben ›
Az Alsó Nyéki (és Felső Besnyői) dűlő a település délkeleti részén található határterület. Mérete a birtokkimutatások alapján szűk 175 kataszteri hold. Kicsit kisebb a Felső Nyék (ki a határra) dűlőnél, de azzal azonos a művelési ága (jórészt szántó). A két… Bővebben ›
A jobbágyfelszabadítás szép és fontos jogi gesztusa nem járt a volt jobbágyok, zsellérek megélhetési feltételeinek biztosításával. A föld és termelőeszköz döntő hányada továbbra is “nagy”birtokosok kezén maradt, csak az élőmunka nem feltétlenül. A falu közigazgatási határának észak-keleti részén található… Bővebben ›
A korábbiakban már említést tettem –igaz, Pilitz (!) Dániel –néven korának legjelentősebb velencei földbirtokosáról az 1870-90-es években. Az azóta megismert adatok miatt sokadjára is előveszem ezt a rejtélyes figurát. Pár hete azt írtam, Pillitz vélhetően az 1870-es években tűnhetett fel… Bővebben ›
A blogban már idézett dr Votisky Antal 1931 és 1942 között lapot készített a magyar fürdőkultúráról és üdülés világáról. Amíg ereje engedte, szerkesztette. A Velencei-tó, és különösen a nyaralókorszak kezdetének szempontjából fontos forrás a tizenhárom év sajtóterméke, amit az Országos… Bővebben ›
A belterületi földterületek 1884-ig sok tekintetben megőrizték a falu régi társadalmi-gazdasági szerkezetét. Az igazi gazdasági csatatéren, a legkeresettebb, volt majorsági földeken más volt a helyzet. A következőkben első lépésben bemutatom a (volt) majorsági földek új tulajdonviszonyait. Később név szerint is… Bővebben ›
A falu (belső) képe 1884-ben csak néhány elemében volt a jelenlegihez hasonló. A templomokon és talán a tűzoltóház (helyén) túl kevés ismerős épületre lelnénk, leszámítva az utcaszerkezetet. Igaz, hivatalosan az utcákat sem tartották számon. A faluban idegenként való eligazodás kalandtúra… Bővebben ›
1848 után, két évtized alatt átalakult a falu politikai szerkezete. A jobbágyból paraszt, a zsellérből paraszt, iparos vagy cseléd lett. A megnövekedett számú és alaposságú nyilvántartás számos, nagy jelentőségű változást is mutatott, és a múlt addig rejtettebb gazdálkodási viszonyaiból is… Bővebben ›
A vidéken élők, nemesek és parasztok többségének megélhetése közvetlenül a földtulajdontól illetve a földhasználat lehetőségétől függött. Velence XIX. századi történetén a földért folytatott kemény és szívós harc húzódik keresztül. Ebből írok le néhány esetet. A Fejér Megyei Levéltár velencei úrbéres… Bővebben ›
Velenceblog 