Az előző részekben leírtam az 1850 körüli velencei társadalomszerkezetet és földtulajdon-viszonyokat, földbirtokosokat. Ebben a bejegyzésben a nagy többséget adó jobbágyságról és zsellérekről igyekszem számot adni-1848 előttről. A) Kiindulási pont(ok) Mária Terézia Urbáriuma (1768.) és II. József népességvizsgálata (1784.): Bár… Bővebben ›
Az előző bejegyzésben tisztáztam, hogy mitől indultak gyarapodásnak a Velencére vonatkozó gazdasági információk az 1800-as évek elején (és mitől maradtak néhol felette hiányosak). Most azt veszem sorra, hogy Mária Terézia kora és 1848 között nagyjából hogyan alakult a föld és… Bővebben ›
Ahhoz, hogy az 1884-es velencei kataszteri térkép a maga bonyolultságában létrejöjjön, hogy a jobbágyság helyébe a parasztság kapitalista változata kerüljön, nagyon sok feltételnek kellett teljesülnie. Leginkább politikainak, részben pedig műszakinak. Ezeket veszem most sorra. Mi az, ami az 1817-es… Bővebben ›
…Egészen pontosan a jobbágyfelszabadítás küszöbén. Ebben a bejegyzésben arról írok, hogyan festett Velence lakossága a forradalom idején. E nélkül nehezen lenne érthető, mi, és hogyan történt a következő évtizedben. Az adatokat számos helyről kellett összeszedni. Az így kialakult eredményt persze,… Bővebben ›
Az elmúlt hónapokban, kezdetben Somhegyi Jutka unszolására, majd nagyonis önként a Velencei-tó jelenét meghatározó átalakulással, az üdülőterületté válás kezdetével foglalkoztam. Ennek adatgyűjtése kapcsán, a Széchenyi Könyvtárban várakozva tévedtem be a könyvtár térképtárába. Velencéről egyetlen komolyabb térképet őriznek ott, az 1853-as… Bővebben ›
A Hajdu testvérek kapcsán írt bejegyzésem térképeit vizsgálva lettem figyelmes arra, hogy a nevükhöz kapcsolódó tanya legalább háromféle néven tűnik fel. A Hajdu-tanya-miként sejtésem szerint az összes többi is- kalandos sorsú hely, legalábbis tulajdonosai élete alapján.Három név és három sors…. Bővebben ›
Az előző bejegyzésben beszámoltunk a Beckek Velencétől távolabbi, szakmai és gazdasági kvalitásairól. Most Velencei nyomaikat igyekszem összefoglalni. I. madarasi Beck Lajos, a magánember Beck a közvetlen és közvetett információk szerint értelmiségi mivoltában sokoldalú, érzékeny, kíváncsi ember volt. Szerette az… Bővebben ›
Szerzők: Nothof Éva (Madaras-rövid ismertetőjét ITT tudod megtekinteni) és Fehér Árpád , Soós Lajos 2015. márciusi kiegészítéseivel Beck Lajos, valamikori virilistánk, gazdaságpolitikus, neves pénzügyi jogász volt. Velencén persze nem parlamenti beszédei, szakkönyvei miatt nevezetes ma, hanem mert a Beck –… Bővebben ›
az 1696-1724 közötti, Finta Jánossal folytatott tulajdoni vita egyes dokumentumai és az azt lezáró királyi donációs levél magyar nyelvű szövege-forrásközlés a Meszleny Család közreműködésével és engedélyével Tisztelt Olvasó, jelen dokumentumban a Meszleny János és Finta János nemesek közötti, közel harmincéves,… Bővebben ›
Mint azt a velencei virilistákról írtam, ezek a derék adózó polgárok igen érdekes gyülekezetet alkottak. A kirívók egyike vitéz Toró Tivadar. Toró semmilyen szempontból nem volt átlagos „velencei” vitéz. Volt nekünk is egy pár, de ők többnyire helyi születésű, a… Bővebben ›
Velenceblog 