Velencei virilisták -2 rész: vitéz Toró Tivadar

Mint azt a velencei virilistákról írtam, ezek a derék adózó polgárok igen érdekes gyülekezetet alkottak. A kirívók egyike vitéz Toró Tivadar.

Toró semmilyen szempontból nem volt átlagos „velencei” vitéz. Volt nekünk is egy pár, de ők többnyire helyi születésű, a Nagy Háborúban tisztességgel, de nem kiemelkedően helytálló, jellemzően konzervatív vagy jobboldali beállítottságú emberek voltak.

Toró Tivadar azonban más volt.

Ami a nyilvántartásokból kiderül:

1896-ban született az erdélyi Hargita megyébe tartozó Homoródszentlászlón (ma Kányád település közigazgatási területe) , mint ezt 1946-os, HM igazolóeljárásának kimutatása (sorszám: 10084.) elárulja. Édesanyja neve ismert, Ziskay Julianna. Igen valószínűen református vallású volt.

1910-14. között a Ludovika =(Kolthay István hozzászóló szerint a pécsi Zrinyi Miklós hadapród Iskola hallgatója volt és 1914. október 15-én végzett-köszönöm a pontosítást!) hallgatója, (ez az 1914-es kinevezés logikai előzménye.)

1914. Időben az első említés a vitézről 1914. október 15-i. Frissen végzett hadapródként -5., tehát igen előkelő rangszámmal-kapott kinevezést zászlóssá és kirendelést a Székesfehérvári 17-es Honvéd Gyalogezredhez. (Róluk Rózsafi János és Stencinger Norbert publikált többet, ha bővebben érdekel a téma, keress rájuk, az ezred linkje is a honlapjukra mutat.) Toró 1914. novemberétől 1918. novemberéig végigharcolta a Nagy Háborút.

1914 kinevezés

1kép: A Toró Tivadar kinevezéséről (is) szóló miniszteri rendelet

1915-ben Toró már hadnagy, ami Signum Laudisának 1915.november 20-i kihirdetéséből derül ki. Nem véletlenül. 1915. szeptember -4-én elképesztő körülmények között, hősiesen védte meg katonáival a III. zászlóalj Doberdó/Cotici (?)-környéki területet a támadó olaszokkal szemben.(Bővebben a hivatkozott Rózsafi-Stencinger-könyvben).

1916-ban (április 1-i kihirdetéssel) „hadidíszítményes 3. osztályú katonai érdemkeresztet” kapott érdemei elismeréséül. (a hivatkozás azt mutatja, milyen hőstettekért járt ilyen) Az ezredet 1916.augusztusában, nyolc jelentősebb csata után vezényelték el az Isonzótól az orosz frontra. Ez alatt létszáma 400 főre csökkent.

1917. elején visszavezényelték őket, és 1918 novemberéig ott is maradtak. A Rózsafi-Stencinger-szerzőpáros szerint az ezred vesztesége összességében 4000 fő hősi halott és 10.000, körüli az eltűnt, sebesült, fogságba esett katonák száma.

Ezeknek a harcoknak az ifjú Toró élenjáró tisztje volt.

1917. február 3-án „Újbóli Legfelsőbb Dícsérő Elismerést” kapott, (május 1-től) főhadnaggyá léptették elő.

1918. január 19-én „3. osztályú Vaskorona –rendet a hadidíszítményekkel és kardokkal díjmentesen”. 1918. novemberében sejthetően leszerelt, de ennek dokumentált nyomát nem találtam.

Portré 1916

2.kép: Toró Tivadar kaptonaportréja 1915-16 körül (forrás: Tábori Kornél: Magyar hősök 1914-1916 )

1919–es tevékenysége nem ismert, de érdekelne!

1920. március 20-án „2. osztályú ezüst vitézségi érmet kapott”. A Honvédségi Közlöny idevonatkozó számának érdekessége, hogy tévesen jelölték benne a születése dátumát, (1894-nek az 1896. helyett) és a rendfokozatát. (hadnagynak).

1921.augusztus 20. alkalmából Horthy Miklós az elsők között avatta Torót a vitézi rend tagjává illetve tisztjévé. A Budapesti Hírlap augusztus 23-i száma cikkben számolt be az eseményről, amiben Torót főhadnagyként és „vitézi törzsszéktartóként” mutatta be.

Velence (és Gárdony) szempontjából fontos pont ez! Ebben az időben már folyt a Nagyatádi-féle földreform, melynek egyik mellékszála a kifejezetten Horthy igénye szerint, az eddigi kimutatások szerinti 910 esetben, összesen 35.741 katasztrális hold összterjedelemben megtörtént vitézi földosztás. Ebből mintegy 40 esetben történt átlagosan 250 kat. hold méretű középbirtok kialakítása. Velencén egyelőre nem látni, mely birtokok mely elemeit vonták be végül az 1920. évi XXXVI. törvénycikk, az azt módosító 1924. évi VII. tc.hatálya alá.

Ez Torót az alábbi módon érintette: A Magyar Katonai Közlönyben (1921.)meghatározásra került, hogy a soron következő legközelebbi alkalommal ő és többen mások „a középbirtok nagyságát meg nem haladó” földjuttatást kell kapjanak.

Toró Tivadar a jelek szerint Velence -és mint a későbbiekben látható- jó eséllyel Gárdony határában kapott  földet vagy földeket.

A Nagyatádi földreform botrányos kudarcáról korábban, Cserti József volt képviselőnk sorsa kapcsán már írtam, és szinte bizonyos, hogy fogok is még.

A vitézi rend mindenesetre haszonélvezője volt a kivetett birtokdézsmának, majd az azt követő osztogatásnak. Így érte el mindez vitéz Torót.

1925-ben eljegyezte Tóry Klárát, Tóry Gergely kereskedelmi miniszteri tanácsos lányát.

1926.júliusában házasodtak össze Budapesten. (A témáról megemlékező Budapesti Hírlap-cikk honvéd századosként nevezte meg Torót.)

1928-ban, (majd pl. 1935-ben is) Magyarország tiszti cím- és névtára Torót ismét vitézi törzsszéktartóként – jelzi.

1934-ben egy tehenészeti összeírás során Toró Buhim(!)pusztai telepén 40 tehenet említenek. A hely neve helyesen vélhetően Buhin, és ha ez a feltevésem helyes, Belsőbáránd és Seregélyes között volt található egykor.

Gárdony közigazgatási területén is volt földje, legalább 8 katasztrális holdnyi, amin vetőburgonyát termeltetett-legalábbis 1934-35-ben. Erről a Köztelek 1935. január 20-i száma tudósított. Gárdonynak ugyanakkor nem volt virilistája Toró, tehát feltehető, hogy annak közigazgatási határain belül csekély földet kapott.

Gárdony virilistajegyzéke

3. kép: Gárdony virilistajegyzéke-ahol Toró nem szerepel

Velence listáján ott szerepel a neve, de ma még nem tudom, milyen jövedelem és vagyon után adózott Toró Velencén 442 pengő 26 fillért.

 

1935 torzsszeki rang

4.kép: Az 1935-ös Magyarország tiszti cím- és névtára-részlete

Minden jel arra mutat, Toró a vitézi rend aktív tagjaként,  szervezőjeként, annak törzsállományában vett részt a Horthy –féle hatalom működtetésében. Ehhez a Velencei tó déli részén biztosított számára a kormányzó középosztálybeli életvitelhez elegendő vagyont.

1941. március 6-án Horthy alezredesi rendfokozatot adományozott az akkor nyugállományú őrnagynak.

1946-ban esett át a háború utáni igazolóeljáráson. (ebből ismert születésének éve és helye) Ezután nincs több ismert nyoma. Vélhetően, de nem bizonyosan Budapesten, korábbi lakhelyén hunyt el.

 

Források:

–         Arcanum Tudásbázis

–         Sipos Gyula: A m. kir. székesfehérvári 17-ik honvéd gyalog- és népfölkelő ezredek története (Székesfehérvár, 1937)

–         Rózsafi János-Stencinger Norbert: 17-es honvédek a Doberdón (Honvédség és Társadalom Baráti Kör, 2008.)- a kis könyvet Pákozdon tudod beszerezni a katonai emlékhely ügyfélszolgálatánál!

–         Tábori Kornél: Magyar hősök 1914-1916 (Pesti Napló 1916.?)

–         Nagy József: Nagyatádi Szabó István és a földreform (Nagyatádi Szabó István Emlékkönyv –Magyar Mezőgazdasági Kiadó, 1995.)

–          KECSKÉS SÁNDOR: Tehenesgazdák és tehenesek fizetése és jutalékrendszere Fejér megyei uradalmi tehenészetekben (1934) Agrártörténeti Szemle  1981 . 1-2. sz



Kategóriák:1900-1919, 1920-1939, 1939-1945, 1945-1989, Adatok, Emberek, Gazdaság, Gárdony, Habsburg Birodalom, I. Világháború, Településszociológia, Uncategorized, Velence, Velencei tó, XX. század

Címkék:, , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

3 hozzászólás

  1. Azt ugyan nem tudom,hogy Toró Tivadar mit csinált 19-ben,de apósa Tóry Gergely a tanácsköztársaság alatt a Szociális Termelési Népbiztosságban vállalt hivatalt,1929-ben h.államtitkár,1931-től államtitkár.
    Toró Tivadar Keszthelyen hunyt el 1980-ban. Nem a Ludovikán végzett,hanem a pécsi Zrinyi Miklós honvéd hadapród iskolában 1914.október 15-én. A háború után Várvölgyön élt a Kolthay családnál.
    Toró Tivadar ugyanabból a családból született,mint Toró T.Tibor erdélyi politikus. Testvére Elemér tizedes 1915. február 24-én hunyt el Budapesten a fronton elszenvedett sebesülései következtében. De Toró Tivadar is súlyosan sebesült,(kétszeres sebesülési érdemérem) szinte teljesen süket volt,csak hallókészülékkel lehetett vele kommunikálni.

  2. Apja, Toró Dénes evangélikus lelkész volt Szászzsomborban 1906-ban halálakor.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: