Az elmúlt hónapokban, kezdetben Somhegyi Jutka unszolására, majd nagyonis önként a Velencei-tó jelenét meghatározó átalakulással, az üdülőterületté válás kezdetével foglalkoztam. Ennek adatgyűjtése kapcsán, a Széchenyi Könyvtárban várakozva tévedtem be a könyvtár térképtárába. Velencéről egyetlen komolyabb térképet őriznek ott, az 1853-as… Bővebben ›
2015.01.17: Kárpáti Miklós (KM) kiegészítéseivel Már tartott a háború, de még nem fájt igazán. Még volt ember, aki hétvégente a szabadba vágyott és nem élelmiszert próbált felhajtani. Tóth Kálmán tóbérlő ekkor írta az alább olvasható reklámfüzetét, mely a horgászok… Bővebben ›
1938-ra a tó környéke túljutott az első nagy betelepülési hullámon. Megtörtént a felvidéki bevonulás, pár hónap múlva elkezdődött a II. világháború. Polgárdy Géza (1908-1991.), a Magyar Turista Egyesület titkára, számos turistakalauz szerkesztője ekkor szerkesztette meg a tó első turista zsebkönyvét,… Bővebben ›
A Hajdu testvérek kapcsán írt bejegyzésem térképeit vizsgálva lettem figyelmes arra, hogy a nevükhöz kapcsolódó tanya legalább háromféle néven tűnik fel. A Hajdu-tanya-miként sejtésem szerint az összes többi is- kalandos sorsú hely, legalábbis tulajdonosai élete alapján.Három név és három sors…. Bővebben ›
A tó környékére betelepülő nyaralók falusias állapotokkal és mezőgazdaságból élőkkel találták magukat szemben, akik évszázadok megszokásai mentén élték a maguk világát. A nyaralóknak más elképzeléseik és érdekeik voltak, amiket érvényesíteni is igyekeztek. Ennek mikéntjéről szól ez a bejegyzés. Már korábban… Bővebben ›
A Fejér megyei Levéltárban az alispáni iratok között, a világháború nyomai után kutakodva találtam a hegyközség 1915-ös szabályrendeletét-benne név szerint felsorolva az összes tulajdonost. Ez a bejegyzés elsősorban azoknak szól, akik keresnek valamit a hegyen. Velence történetének azokról az utolsó… Bővebben ›
Somhegyi Judit egyesületi tagunk hívta fel a figyelmet a velencefürdői, II. utca-Vörösmarty utca sarkán álló kis építményre. (Vörösmarty utca 13.) A házikó szemre nem túl csábító, története azonban érdekes! Judit édesanyja, Farkas Józsefné, Éva néni mesélte el, hogy a… Bővebben ›
A sorozat első részében sorra vettem mindazokat a körülményeket, amik előkészítették a harmincas években, robbanásszerűen megindult átalakulást, mely mára részben üdülőkörzetté, részben a budapesti agglomeráció alvóvárosává tették a Velencei-tó környékét. Most az első nagy parcellázási hullámot írom le 1931-39 között,… Bővebben ›
Az elmúlt hetekben a Gschwindt-kastélyé mellett az 1920-30-as évek történeteibe botlottam. Egyrészt dr Beck Lajos telekparcellázásainak történetébe, másrészt helytörténeti egyesületünk tagja, Somhegyi Judit jóvoltából édesanyja, Farkas Józsefné Éva néni (gyereklány volt akkor, budapesti nyaralóként került ide) emlékeibe erről az időszakról…. Bővebben ›
Az előző bejegyzésben beszámoltunk a Beckek Velencétől távolabbi, szakmai és gazdasági kvalitásairól. Most Velencei nyomaikat igyekszem összefoglalni. I. madarasi Beck Lajos, a magánember Beck a közvetlen és közvetett információk szerint értelmiségi mivoltában sokoldalú, érzékeny, kíváncsi ember volt. Szerette az… Bővebben ›
Velenceblog 