Átmenet. Ilyen volt a Szabolcsi útra dűlő. Parasztok és nagybirtokosok földje között félúton. Nyék és Gárdony között félúton. A földterület a Gurjal, az Urasági Szilfák és a Rétiföldek dűlői közé ékelődött be. Nyugatról a (Puszta)Szabolcsi út határolta. A Velence akkori… Bővebben ›
Tegnap Miklós egy komoly megjegyzést tett (az általam már nem ismert) Gudenus-Kacskovics kúria és a vele általam is gyakran összekevert újtelepi óvodaépület kapcsán. Fotókkal igazolja egyrészt a két épület képeinek keveredését, másrészt a témában írt pontatlanságokat. (A cikket nem másolom,… Bővebben ›
Végy egy töltött pipát! Töltess magadnak a tókörnyék karcos borából (és szorgalmasan iszogasd)! Beszélgess a dicső múltról házigazdád úrilaka kertjében-és ha van még erőd- jegyzetelj! Valahogy így képzelem Károly János vármegyehistóriája ránk vonatkozó részének születését. 1896 és 1904 között… Bővebben ›
Színes társaság volt a maga korában! Régi és nagyonis új urak. Az emléküket legfeljebb kövek őrzik, meg persze, néhány papírdarab. Nem ismétlem meg mindazt, amit már eddig leírtam. Ebben a bejegyzésben Velence gazdaságilag meghatározó földterülete és annak még nem ismertetett… Bővebben ›
Hónapokkal ezelőtt egy sajtóbeli keresgélés során botlottam a rövidhírbe. A kis ismertető Dékány András (1941-ben) új könyvéről a „Kétszáz négyszögölről” szólt. Dékány András? Kölyökkorom írója? Matrózok, hajók kapitányok, Turkovics Daniló, Jadran, code-zászlók, schooner, a velencei könyvtár (meg az innen-onnan kikért)… Bővebben ›
A korábbiakban már említést tettem –igaz, Pilitz (!) Dániel –néven korának legjelentősebb velencei földbirtokosáról az 1870-90-es években. Az azóta megismert adatok miatt sokadjára is előveszem ezt a rejtélyes figurát. Pár hete azt írtam, Pillitz vélhetően az 1870-es években tűnhetett fel… Bővebben ›
A blogban már idézett dr Votisky Antal 1931 és 1942 között lapot készített a magyar fürdőkultúráról és üdülés világáról. Amíg ereje engedte, szerkesztette. A Velencei-tó, és különösen a nyaralókorszak kezdetének szempontjából fontos forrás a tizenhárom év sajtóterméke, amit az Országos… Bővebben ›
A belterületi földterületek 1884-ig sok tekintetben megőrizték a falu régi társadalmi-gazdasági szerkezetét. Az igazi gazdasági csatatéren, a legkeresettebb, volt majorsági földeken más volt a helyzet. A következőkben első lépésben bemutatom a (volt) majorsági földek új tulajdonviszonyait. Később név szerint is… Bővebben ›
1848 után, két évtized alatt átalakult a falu politikai szerkezete. A jobbágyból paraszt, a zsellérből paraszt, iparos vagy cseléd lett. A megnövekedett számú és alaposságú nyilvántartás számos, nagy jelentőségű változást is mutatott, és a múlt addig rejtettebb gazdálkodási viszonyaiból is… Bővebben ›
Az előző részekben leírtam az 1850 körüli velencei társadalomszerkezetet és földtulajdon-viszonyokat, földbirtokosokat. Ebben a bejegyzésben a nagy többséget adó jobbágyságról és zsellérekről igyekszem számot adni-1848 előttről. A) Kiindulási pont(ok) Mária Terézia Urbáriuma (1768.) és II. József népességvizsgálata (1784.): Bár… Bővebben ›
Velenceblog 