„Túl vagyunk a Péter-Pálon. Az utána következő forró hétköznapok egyikének reggelén a Velencei-tó felé bandukolok. Negyedórai csendes járás lakásomtól. Teljesen tiszta az idő, egy felhőfoltot sem látni az égen, a magasból vakítóan ontja a nap sugarait a földre. A göröngyös… Bővebben ›
Témák
Pillitz Dániel, Velence valahavolt nagybirtokosa
Kárpáti Miklós megjegyzéseivel- a hozzászólásokban és a szövegben keresd őket- (2015. márciusában) Nagybirtoknak az 1.000, kataszteri hold feletti, egységes kezelésben lévő birtokot tartotta a korszak szakirodalma. Nekünk a Meszlenyek birtokdarabolódása után egy ilyen jutott: Pillitzé. Cseh Viktor kiegészítésével Kápolnásnyéken több… Bővebben ›
Menők és maradók 1817-1884 között-adatközlés
1884-ből maradt fenn az első megbízható birtokosnévsor Velence valamilyen tulajdonnal rendelkező lakosairól. Ebben a bejegyzésben ezt és az 1817-es jobbágyösszeírást és a kor periratokban fellelhető adatait vetem egybe. Milyen családnevek voltak 1848 előtt, milyenek lettek 1884-re, melyik tűnt el és… Bővebben ›
Velence (nagyon öreg) Nagyhídjáról
Kárpáti Miklós jóvoltából ismét valamivel többet tudunk Velence lebontott Nagyhídjának történetéről. szerzők: Kárpáti Miklós (többször kiegészítve), Fehér Árpád Pár napja Miklós Facebook –oldalán publikálta Dr Gáll Imre 1970-es könyvének információit. (a könyvrészletért kattints a linkre!) E szerint a Nagyhíd… Bővebben ›
A “Meszleny-szellemkastély”
A minap fotoriport jelent meg a Meszlenyek vasútállomás melletti kastélyának romjáról, mely évtizedek óta az enyészeté. A romokat jótékonyan eltakarják a fák. A riport szerzőjének fotói és videofelvétele révén megnézheted, milyen állapotban van ma az épület. A cikket ezen a… Bővebben ›
Fényes Elek velencei fejtörője 1865-ből
Szerzők: Kárpáti Miklós, Fehér Árpád Fényes Elek egy nagyszabású Dunántúl-leírásában megörökítette azt, amit Velencéről 1865-ben tudott. Akár helytálló volt a tudása, akár nem, feladta vele a leckét az utókornak. Fényes Elek a magyar statisztikatudomány úttörője. Az ő korában e tudáskör… Bővebben ›
Velence 1848 után XI. rész: A Szőlőhegy
A dűlők ismertetése sorában utoljára hagytam a falu egyik legérdekesebb helyét, a Szőlőhegyet. Mindenféle tekintetben kilóg a sorból. Íme! A Szőlőhegy-mostanában egységesen: Bence-hegy- Velence egyik északi területe. Igazából a legmagasabb pontján is csak domb, 210 méterrel „tornyosul” a tengerszint fölé…. Bővebben ›
“Télen a Velencei-tavon” – 1942.
Kárpáti Miklós hívta fel a figyelmemet Igali Mészáros József horgász-író munkásságára. Horgászelődünk az ország és a távolabbi vidékek jelentős pecás szakírója volt, aki több írásában megemlékezett a tóról. Itt most 1942-es könyve egy aktuális részletét közlöm. Hetek óta keresgélem… Bővebben ›
Velence 1848 után XI. rész: „Velencei-tó”, és a „Tónak alsó részén fekvő” –dűlő
A két „majorsági”, vagyonosok által birtokolt dűlő más-más módon különleges. A Velencei-tó hozzánk tartozó része Velence szimbóluma. Az alatta húzódó keskeny terület pedig a (viszonylag) gyors kulturális környezetváltozásé. Ez a bejegyzés róluk szól. A „Velencei-tó” –dűlő A tó „ránk… Bővebben ›
A Velencei Tavi Országos Szövetségről (alapítva: 1935.)
A harmincas évek elején nemcsak az üdülőtelkek száma szaporodott a tó körül, hanem az érdekképviseleteké is. Ez a bejegyzés az utolsó fontos szerveződési kísérletet mutatja be a világháború előtt. Ezt tekintem a Velencei Tavi Intéző Bizottság szellemi elődének. 1930-ban megalakult… Bővebben ›