1944. karácsonyán befejeződött a harc egy szakasza. Többszörösen is befejeződött. Katonailag azzal, hogy térségünkben tönkreverték a nagyobb, önálló harcra még képes magyar alakulatokat, amelyek innentől még inkább alárendelődtek a német hadseregnek. A többé-kevésbé stabil, áttekinthető, hagyományos hadi helyzeteknek is vége… Bővebben ›
Velence II. világháborús eseményeinek ismertetését a háborús cselekményekkel, illetve azok közvetlen előzményeivel folytatom. Ez az időszak a legkönnyebben követhető a (magyar) kutató számára, mert ekkor még szétszórtan magyar egységek is résztvettek a küzdelmekben, így nem szükséges orosz vagy német levéltári… Bővebben ›
Mától EZEN A HIVATKOZÁSON , PDF formátumban (Olvasó ITT letölthető!) 24 statisztikai adatforrást találsz Velencéről és a tókörnyék településeiről. A tábla linkeket tartalmaz az eddig fellelt adatforrásokról. Tudom, kissé nehézkes a blogom formátumainak variálása, viszont a blog műfaja informatikai korlátokat… Bővebben ›
Elődeink a török hódoltság közelében és közvetlenül utána nagyon kemény és kiszámíthatatlan körülmények között éltek. Ezt mai fogalmakkal meglehetősen nehéz leírni, elképzelni. Különösen akkor, ha nincsen kézzelfogható és hihető információ Velence akkori állapotát illetően. Nincsenek komoly, részletes források Velencét (és… Bővebben ›
Mikovinyék után a XVIII. században már több remek térkép született, amik forrásértéke Velence szempontjából elhanyagolható. Történeti érdekessége azonban van, különösen, ha a Tisztelt Olvasó érdeklődik a térképtörténet iránt is. A XVIII. század vége a központi hatalom fokozatos erősödését hozta, vele… Bővebben ›
1720-ból származik az első, török hódoltság utáni összeírás (legalábbis egyelőre), ami Velence népességéről is tájékoztatást ad. Az 1715-ösben Pákozd, Sukoró, Lovasberény, Pátka,Zámoly, valamint Győr megye „desertusai” sorában Pázmánd adatai olvashatók. Velence hiányzik. Az 1699-es dikális összeírásból Pákozd, Pátka, Sukoró,Lovasberény adatai… Bővebben ›
