Pár nappal ezelőtt kivételes szerencse ért. Kárpáti Miklós szerzőtársam lehetővé tette, hogy az ideiglenesen nála állomásozó eredeti, 1806-os kiadású, Lipszky –féle Magyarország-térképet (Mappa Hungariae) megnézzem, és pár fotót készítsek róla. Jópár kiegészítő információt is adott a térképről. Nem láttam még… Bővebben ›
Ezerkétszáz lépés. Gyereklábbal ezerhatszáz. A Bágyom és a nyéki Fő út találkozásánál állt a fogadó. A Buda vagy Ercsi felől a nyéki vásárra vagy távolabb tartókat látta vendégül évszázadokig. Hol Zsindelyes Csárdának, hol Riez-tanyának nevezték, talán más nevei is voltak…. Bővebben ›
1938-ra a tó környéke túljutott az első nagy betelepülési hullámon. Megtörtént a felvidéki bevonulás, pár hónap múlva elkezdődött a II. világháború. Polgárdy Géza (1908-1991.), a Magyar Turista Egyesület titkára, számos turistakalauz szerkesztője ekkor szerkesztette meg a tó első turista zsebkönyvét,… Bővebben ›
Amint azt a polgári áldozatok kapcsán írtam, a világháború polgári áldozatainak listája ha nem is teljes, viszonylag pontos. Ezt a katonai áldozatokról egyáltalán nem lehet elmondani. Az itt leírtak legfeljebb kiindulási pontnak megfelelők, adatközlésnek aligha. Miért van az, hogy… Bővebben ›
Adatközlők: prof. Spät András (Budapest), Dr Molitorisz Pál (Szarvas) Ezen az úton is köszönöm! Az első két részben bemutattam zsidó földink, Spät Imre és családja elpusztításának történetét, és környezetük egy darabkáján keresztül azt a világot, ami túlélte a gyilkolást, a… Bővebben ›
1944. március 19-én, az akkor 46 éves dr Spät Imre szükségét látta képeslapot küldeni Budapesten élő özvegy, hetvenéves édesanyjának. Az előző bejegyzésben (Hagyaték-1.rész) megörökített Halda írógépen egyebek mellett virágnyelven arról írt, éjjel fenn voltak (aligha pár nappal azelőtt) és hallgatták… Bővebben ›
E bejegyzéshez csatolt file-ban a közvetlen harccselekmények kapcsán elhunyt polgári lakosság napok szerint bontott számát mutatom be Baracska, Kápolnásnyék, Velence, Gárdony, Pákozd, Sukoró, Lovasberény és Pázmánd polgári halotti anyakönyvei alapján. A Fejér Megyei Levéltár őrzi a megye településeinek régről megmaradt… Bővebben ›
Balassa Katalin, ismerőseinek Kató néni, 1901-ben, Kápolnásnyéken született és 1978-ban, Csákváron hunyt el. Síremléke a kápolnásnyéki temetőben található. 1919-ben Veszprémben, az Angolkisasszonyoknál volt diák, sejthetően 1923-24-ben végezhetett. 1924-től 1955-ig tanít(hat)ott a kápolnásnyéki katolikus iskolában, későbbi pályafutása egyelőre még feldolgozatlan. A… Bővebben ›
1944. karácsonyán befejeződött a harc egy szakasza. Többszörösen is befejeződött. Katonailag azzal, hogy térségünkben tönkreverték a nagyobb, önálló harcra még képes magyar alakulatokat, amelyek innentől még inkább alárendelődtek a német hadseregnek. A többé-kevésbé stabil, áttekinthető, hagyományos hadi helyzeteknek is vége… Bővebben ›
Velence II. világháborús eseményeinek ismertetését a háborús cselekményekkel, illetve azok közvetlen előzményeivel folytatom. Ez az időszak a legkönnyebben követhető a (magyar) kutató számára, mert ekkor még szétszórtan magyar egységek is résztvettek a küzdelmekben, így nem szükséges orosz vagy német levéltári… Bővebben ›
Velenceblog 