Több bejegyzésben is említettem azt a munkát, aminek célja, hogy a Velence 1714-es újrabetelepítéséhez kötődő szájhagyományt megbízható dokumentummal lehessen megerősíteni. Ez a munka a minap határkőhöz érkezett. A kutatás történetét kicsit később írom le. A lényeg: 1716-ban (meg az országos… Bővebben ›
1944. március 19-én, az akkor 46 éves dr Spät Imre szükségét látta képeslapot küldeni Budapesten élő özvegy, hetvenéves édesanyjának. Az előző bejegyzésben (Hagyaték-1.rész) megörökített Halda írógépen egyebek mellett virágnyelven arról írt, éjjel fenn voltak (aligha pár nappal azelőtt) és hallgatták… Bővebben ›
Minden történetet el kell kezdeni valahol! Ezt ott kezdem, ahol valójában befejeződik. 2014. tavaszán a Fejér Megyei Levéltár szépen felújított épületében ültem a Fejér vármegyei alispán világháború utáni papírjai között háborús statisztikákat keresgélve, amikor egy vékonyka köteg akadt a kezembe…. Bővebben ›
E bejegyzéshez csatolt file-ban a közvetlen harccselekmények kapcsán elhunyt polgári lakosság napok szerint bontott számát mutatom be Baracska, Kápolnásnyék, Velence, Gárdony, Pákozd, Sukoró, Lovasberény és Pázmánd polgári halotti anyakönyvei alapján. A Fejér Megyei Levéltár őrzi a megye településeinek régről megmaradt… Bővebben ›
Március 24 (27?) után nem sokkal működni kezdett a vármegyei kommunikáció kezdetleges formája. Láncban másolt levelek, hártyapapír-darabkák, újrafelhasznált papírfecnik segítségével pótolták a telefonhálózat és a posta hiányát. Jó lett volna e bejegyzést velencei fotókkal illusztrálni, a képek akkori elkészítésének azonban… Bővebben ›
A világháború (Velence szempontjából) utolsó szakasza 1945. tavasza, a „Tavaszi Ébredés”-hadművelet. A szovjetek és szövetségeseik 1945. februárjában a Bécs felé indított támadásra készülődtek, amikor a viszonylag kisebb intenzitású küzdelmeket a németek jelentős, páncélos erőkkel folytatott ellentámadása törte meg március első… Bővebben ›
A két világháború közötti Tükröspuszta leírása Tóth Lászlóné Zsuzsa nénitől származik. Zsuzsa néni önéletírásában (ennek közlésére sajnálatos módon egyelőre nincs lehetőség) és interjújában számolt be gyermekkora e szakaszáról (9 és 16 éves kora között). A kornak itt jelentősége van. Zsuzsa… Bővebben ›
Balassa Katalin, ismerőseinek Kató néni, 1901-ben, Kápolnásnyéken született és 1978-ban, Csákváron hunyt el. Síremléke a kápolnásnyéki temetőben található. 1919-ben Veszprémben, az Angolkisasszonyoknál volt diák, sejthetően 1923-24-ben végezhetett. 1924-től 1955-ig tanít(hat)ott a kápolnásnyéki katolikus iskolában, későbbi pályafutása egyelőre még feldolgozatlan. A… Bővebben ›
Adatközlők: Galambos Mihály, Huber Viktor, Stokinger Mihályné A Solt köz Velence „középkorú”, 1800-as években benépesült utcája. Történetén keresztül szépen be lehet mutatni a falu mikroszerkezetének változását az elmúlt 130 évben. Ezen belül is szűkítem majd a leírást a Csontréti… Bővebben ›
Az ütött-kopott katonabögrét Tóth Lászlóné Zsuzsa nénitől kaptam ajándékba a Vele folytatott beszélgetések alkalmából. Történetét így írta meg Zsuzsa néni: Időpont: 1944. karácsonya körül, helyszín: Agárdpuszta, Sigray uradalom „Mi megint takarítottunk, a németek valamilyen fehér port szórtak a padlóra és… Bővebben ›
Velenceblog 