Kápolnásnyék

Velence 1848 után IV: Birtokok és tulajdonosaik 1884-ben-Felső Nyék-ki a határra-dűlőn

A jobbágyfelszabadítás szép és fontos jogi gesztusa nem járt a volt jobbágyok, zsellérek megélhetési feltételeinek biztosításával. A föld és termelőeszköz döntő hányada továbbra is “nagy”birtokosok kezén maradt, csak az élőmunka nem feltétlenül.   A falu közigazgatási határának észak-keleti részén található… Bővebben ›

A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala VII: Az első turista-zsebkönyv a tóról Polgárdy Géza szerkesztésében (1938.) – forrásközlés

1938-ra a tó környéke túljutott az első nagy betelepülési hullámon. Megtörtént a felvidéki bevonulás, pár hónap múlva elkezdődött a II. világháború. Polgárdy Géza (1908-1991.), a Magyar Turista Egyesület titkára, számos turistakalauz szerkesztője ekkor szerkesztette meg a tó első turista zsebkönyvét,… Bővebben ›

„Feltámadt” a velencei zsidó temető

A velencei zsidó temető maradványa gyerekkorom óta Velence egyik szégyenfoltja volt. A gazdátlan, szeméttel teledobált kis terület inkább a nemtörődömségre emlékeztetett, mint a múlékonyságra. Idén ősz óta más a helyzet. A velencei zsidó temető területe a Velencei Református Egyház tulajdonában… Bővebben ›

Velence, a II. világháborús hadszíntér-17. rész: Akik ástak

Velencén a Margit Állás építésének földmunkáit nem a kivezényelt lakossággal végeztették, hanem munkaszolgálatosokkal (a későbbiekben MUSZ-osok). A környező települések (pl. Székesfehérvár, Martonvásár, Érd esetében) a polgári lakosságot és (ritkábban) a sorkatonákat kötelezték a földmunka elvégzésére. Kápolnásnyék és Velence talán azért… Bővebben ›

Velence, a II. világháborús hadszíntér -16.rész rész: Ahogy az egyházak emlékeznek

Az egyházak II. világháborúhoz való viszonya nemhogy bejegyzést, akár önálló könyvet is érdemel. A magam dolga ennél lényegesen egyszerűbb. Arra teszek kísérletet, hogy a velencei katolikus és református egyház 1944. decemberétől 1945. tavaszáig tartó időszakra vonatkozó információ-töredékeit rendezzem össze. Az… Bővebben ›

Meszleny János donációs levele (1724.)

az 1696-1724 közötti, Finta Jánossal folytatott tulajdoni vita egyes dokumentumai és az azt lezáró királyi donációs levél magyar nyelvű szövege-forrásközlés a Meszleny Család közreműködésével és engedélyével Tisztelt Olvasó, jelen dokumentumban a Meszleny János és Finta János nemesek közötti, közel harmincéves,… Bővebben ›

Hagyaték- 5. rész: Szarvasi Sebes Ferencről, a zsidók XIX. –XX. századi asszimilálódási kísérletéről-még egyszer

A Velencei tó környéke sok tekintetben érdekes hely. A XX. század közepéig egyebek mellett azért, mert gazdaságát, sokak megélhetését jelentős mértékben olyan emberek irányították, akik előtte (többnyire közben és utána) nem itt éltek. Nagyon sokféle volt ez a „gyüttment” csoport…. Bővebben ›

Velence-Tükröspuszta IV: Ki volt Jancsó Mózes?

Amint arra Tükröspusztai sorozatom első bejegyzésében utaltam, fontos lenne tudni, ki volt az, aki Tükröspusztából, Tükrössy Pick Richárd pénzéből, saját tehetségéből, sokak verejtékével öntözve mintagazdaságot épített fel a XX. század huszas-harmincas éveiben. Ezt az embert Jancsó Mózesnek hívták. Kedves Olvasó!… Bővebben ›