Kárpáti Miklós szerzőtársam Újévre vadonatúj tudással, egy korai tóleírással talált meg 1817-ből. Ha van kedved, olvasd! Szerző: Kárpáti Miklós A Velencei-tó egyik legrégibb[1] leírása a Tudományos Gyűjteményben, 1817-ben, az első évfolyam első számában jelent meg. Nem ismeretlen,… Bővebben ›
Pár napja azt ígértem, amikor időm engedi, egy kicsit hosszabb változatát is elkészítem a július 2-i, tó fölötti repülés kép és videoanyagának. Némi szöszmötölés után ez lett belőle. Ha megteheted, a beágyazott Youtube-videót a jobb alsó sarokban állítsd teljes képernyősre… Bővebben ›
Pár nappal ezelőtt kivételes szerencse ért. Kárpáti Miklós szerzőtársam lehetővé tette, hogy az ideiglenesen nála állomásozó eredeti, 1806-os kiadású, Lipszky –féle Magyarország-térképet (Mappa Hungariae) megnézzem, és pár fotót készítsek róla. Jópár kiegészítő információt is adott a térképről. Nem láttam még… Bővebben ›
A Szent István Király Múzeum 1980-ban egy kis könyvnyi közleményt adott ki a Mezőföld történetéről, benne sok művészi-és esetenként ritka- képpel, s jópár információval.Kárpáti Miklós megtalálta, így most bemutathatom. Az alábbiakban a kötetecskéből közlök egy szerény részletet, melyhez néhány kiegészítést… Bővebben ›
Harmadik alkalommal szervezett kulturális kalandtúrát a Gárdonyi Építész és Mérnökkör (GÉM). Ezúttal 2015. szeptemberében, az agárdi „Nádasdy uradalom” helyén. Jópárszor írtam már a GÉM-ről, vagy tagjairól, tagjaitól valamit. 2013-ban-első alkalommal- kerékpárral járták be környezetük építészeti nevezetességeit az érdeklődőkkel. Tavaly Velencén,… Bővebben ›
Ezerkétszáz lépés. Gyereklábbal ezerhatszáz. A Bágyom és a nyéki Fő út találkozásánál állt a fogadó. A Buda vagy Ercsi felől a nyéki vásárra vagy távolabb tartókat látta vendégül évszázadokig. Hol Zsindelyes Csárdának, hol Riez-tanyának nevezték, talán más nevei is voltak…. Bővebben ›
A harmincas évek elején nemcsak az üdülőtelkek száma szaporodott a tó körül, hanem az érdekképviseleteké is. Ez a bejegyzés az utolsó fontos szerveződési kísérletet mutatja be a világháború előtt. Ezt tekintem a Velencei Tavi Intéző Bizottság szellemi elődének. 1930-ban megalakult… Bővebben ›
Ma magától értetődő, hogy a tó déli partja autóval könnyen elérhető és az összekötőutak révén a sztrádarendszer része. Nyolcvan éve ez egészen máshogy volt. Történelmi hadiút vezetett a tó (akkor) útépítésre alkalmasabb északi partján, amit századok óta használtak. A déli… Bővebben ›
A blogban már idézett dr Votisky Antal 1931 és 1942 között lapot készített a magyar fürdőkultúráról és üdülés világáról. Amíg ereje engedte, szerkesztette. A Velencei-tó, és különösen a nyaralókorszak kezdetének szempontjából fontos forrás a tizenhárom év sajtóterméke, amit az Országos… Bővebben ›
2015.01.17: Kárpáti Miklós (KM) kiegészítéseivel Már tartott a háború, de még nem fájt igazán. Még volt ember, aki hétvégente a szabadba vágyott és nem élelmiszert próbált felhajtani. Tóth Kálmán tóbérlő ekkor írta az alább olvasható reklámfüzetét, mely a horgászok… Bővebben ›
Velenceblog 