Harmadik alkalommal szervezett kulturális kalandtúrát a Gárdonyi Építész és Mérnökkör (GÉM). Ezúttal 2015. szeptemberében, az agárdi „Nádasdy uradalom” helyén.

Jópárszor írtam már a GÉM-ről, vagy tagjairól, tagjaitól valamit. 2013-ban-első alkalommal- kerékpárral járták be környezetük építészeti nevezetességeit az érdeklődőkkel. Tavaly Velencén, a számtalan nevű Meszleny-Gschwindt-kastély emlékeit tárták fel velünk. Idén pedig a leginkább  környezeti emlékeiben élő agárdi nagybirtok emlékeit mutatták be a magamfajta érdeklődőknek. Szép számmal voltunk!

A GÉM tagjai. Balról jobbra haladva: Marczell Kolos, Csordás Lajos, Gecséné Tar Imola, és Szabó Zsolt.

A programhoz ezúttal is kis tájékoztatót adtak, amit ITT tölthetsz le!

A valamikor igen nagy birtok öt mozzanatát mutatták be a szervezők. A tagok közül elsőként Marczell Kolos mesélt az Agárdi (vizi) malomról.

Az Agárdi malom helyzete (GÉM vázlatrajz)

Ugyanez egy 1884-es kataszteri térkép-részleten

Ez az épület feltehetően a XIX. század elejétől az 1960-as évekig szolgálta az ittenieket, először vizierő, majd –ha jól jegyeztem meg- motorhajtással. Vizimalmi korszakában, szerkezetét tekintve jó eséllyel u.n. „alulcsapott” fajta lehetett.

Második megállónk a pár éve leégett „Nádasdy-pince” romja volt, ahol Csordás Lajos beszélt az uradalom szőlészetéről és borászatáról, meg a pincéről.

Gyertyafényes barangolás a kies pincében

A harmadik megálló a kastélypark szélén található öreg (fűz)hársfa volt. (köszönöm, Imola!) (1) Itt Imola tájékoztatott a valamikori kastély(ok) és park történetéről.

Negyedik állomásunk a „Sreiner-tanya” volt, ahol Szabó Zsolt emlékezett meg a XIX. század végi időkről a valamikor (és ma is) szerény szállást biztosító épület árnyékában.

A jó kétórás sétát az uradalom déli részén található Anna kápolna frissen helyrehozott épületénél zártuk, mely Gárdonyi Géza keresztelésének is helyszíne volt.

***

Szerencsés lenne, ha a GÉM Facebook oldalán az idén is publikálná mindazt, ami a szép vasárnapi sétán elhangzott.

Akár így lesz, akár nem, szép délután volt, ami sokunknak örömöt okozott.

A magam részéről ezen az úton is köszönöm!

Kapcsolódó bejegyzések:

A Gschwindt kastélyról: Vasárnapi Kulturális Kalandtúra (2014. szeptember 21.)

Lábjegyzet:

(1) Tuttamén, tuttamhogyhársfa! Bizisten! Csakhát, amikor az este, telt kupa mellett, bort iszogatván (jóféle Takler Merlot, 2012.) felemlegettem a túrát, megcsúszott a billentyűn az a buta ujjam, így lett az élemedett hársfából (ami gyakori) koros füzifa (ami pedig ritka). De legalább kiderült, Imola néha rátekint a blogra! :))) – Meglehet, tulajdonképpen csak ezt akarhattam ellenőrizni! (2015.10.02., 15.21.)

2015.10.02. 15.22. Alaposan végiggondoltam a dolgot. Immár sziklaszilárd meggyőződésem, hogy így akartam tesztelni Imola figyelmét. És éber volt!

Szép, napsütéses hétvége jön megint. Teljen örömöd benne, Kedves Olvasó!

Kategóriák:1900-1919, 1920-1939, 1939-1945, 1945-1989, Adatok, Agárd, Gazdaság, Habsburg Birodalom, Környezet, Térképek, történelmi térkép, Település-szerkezet, Velencei tó, XIX. század, XX. század

Címkék:Agárdi Malom, és Szabó Zsolt, Csordás Lajos, Gárdonyi Géza, Gecséné Tar Imola, helytörténet, Kulturális Örökség Nap, Magyarország III. Katonai Felmérése, Marczell Kolos, Nádasdy –pince, Sreiner-tanya, Szent Anna képolna, Velence, Velencei tó