Időnként, szerencsére egyre gyakrabban, az a megtiszteltetés ér, hogy szerzőtársaim akadnak. Egyikük Berta Kristóf. Kristóf 18 éves fiatalember. Dédapja I. világháborús katona, majd az önvédelmi harcok idején (1919.) bizonytalan ideig a Vörös hadsereg katonája, később nyomdász, sportoló. Kristóf első, talán… Bővebben ›
képek
Ajándék
Ajándékot kaptam. Szűk kilóméter sétán belül egy kis világot. Abban a világban sokminden. A sokmindenben antikvárium. Az antikváriumban antikvárius, könyvek, két doboz. A dobozokban képeslapok. Azokon képek és szöveg. A szövegekben történetek. Vitorlás Velencéről százért. Fedák Sári márványteste négyszáz az… Bővebben ›
Légifotók a tó felett- a hosszabb változat
Pár napja azt ígértem, amikor időm engedi, egy kicsit hosszabb változatát is elkészítem a július 2-i, tó fölötti repülés kép és videoanyagának. Némi szöszmötölés után ez lett belőle. Ha megteheted, a beágyazott Youtube-videót a jobb alsó sarokban állítsd teljes képernyősre… Bővebben ›
Ahol Hauszmann Alajos megpihent
Kevesen tudják, hogy Hauszmann Alajos építész, egyetemi tanár, a hazai historizmus nagyja 1910 és 26 között jórészt Velencén élt és itt is hunyt el, 1926. július 31-én. Lakhelye a később sokféle néven futó, ma leginkább Gschwindt-kastély –néven ismert épület, mely… Bővebben ›
Egy kisdiák két élete
Milyen volt egy „kétlaki”, Velencét és Pestet megélő fiú élete az ötvenes években? Szentai György megírta nekünk. Szerző: Szentai György Budapesten születtem, de néhány hónap kivételével, ötéves koromig Velencén éltem, azután 1950-től 1962-ig minden iskolai szünetet is nagyobbrészt… Bővebben ›
Hadinapló II: Berta, az unoka szemével
A szép történetekben gyakran akad fordulat. A hadinaplóéban az, hogy hogy Tóth Sándor története gyerekkori játszótársam története is. Fülöp Berta Helga Tóth Sándor unokája. A publikálás után megkeresett. Arcot adott Tóth Sándornak. Megkértem, írja meg, ő hogyan látja nagyapját és… Bővebben ›
Önblog : Ízek, színek, illatok kora gyerekkorból – a nagyszüleimnél töltött, háború utáni időkből – Fehér Györgyné visszaemlékezése (Minden böszörményinek, akik messze mentek)
Vázlatos alaprajz Hajduböszörményben, a Tizenhárom vértanú –utcai nagyszülői otthonról. Konkrétan és képletesen. Szerző: Fehér Györgyné-édesanyám Az utcai kiskaputól végig a lakóház oldalán fedett gang vonalát követően a zárt kiskert felől szőlőlugassal, sötét színű, dús szőlőfürtökkel, amiből csipegettünk. Bor… Bővebben ›
Gárdony Pál, akinek arca is van
A napokban levelet kaptam Kerekesné Tóth Szilviától, aki a WEB-en talált meg. Azt kérdezte, érdekelne-e Gárdony Pál, valamikori virilistánk, jeles lovasember portréja. (Mert hiányoltam korábban.) Örömmel mondtam igent. A levél így szólt: „Kedves Árpád! Mint írtam, Dr. Vecseklőy József A… Bővebben ›
Apró képi történet a jegyrendszerről Velencén
Szentai György szerzőtársam pár napja egy régi fotóval meg egy pár emlékkel lepett meg az 1940-es évek végéről. Közreadom. szerző- ha már- Szentai György, és én is közbekarattyolok-naná! Gyuri története onnan indul, hogy a régi községháza a mai civilház épülete… Bővebben ›
Dr Sédi Károly: Velencei-tó
A napokban Kárpáti Miklós könyvritkasággal ajándékozott meg. Dr Sédi Károly 1944-es kiadású Velencei-tó kötetével. A könyv a tótörténet szempontjából különösen értékes, fontos mű. A bejegyzés erről szól. Kezdeném talán a szerzővel. Dr Sédi Károlyról gyakorlatilag semmit sem tudok. Egyetlen általam… Bővebben ›