A két „majorsági”, vagyonosok által birtokolt dűlő más-más módon különleges. A Velencei-tó hozzánk tartozó része Velence szimbóluma. Az alatta húzódó keskeny terület pedig a (viszonylag) gyors kulturális környezetváltozásé. Ez a bejegyzés róluk szól. A „Velencei-tó” –dűlő A tó „ránk… Bővebben ›
képek
A velencei vasútállomások építtetésének igaz története és “még annál is csodálatosabb” históriája
Nagy Károly 2015. 04. 13-i és Kárpáti Miklós 2015. 12.05-i kiegészítésével, és Bauer László 2023. májusában publikált fotójával. Ha Neked is van tudásod, ne habozz, írd meg! Történt pedig a XX. század közepén, hogy Velence második vasúti megállót is szeretett… Bővebben ›
A Votisky családról és dr Votisky Antalról, a Velencei-tó fejlesztésének apostoláról –interjú Votisky Lászlóval
Ritka esemény, hogy történeteim főhőseivel, vagy azok leszármazottaival beszélhessek. A tudós sorsa az objektivitás. A magamfajta amatőrök azonban- például Votisky László elmondásán keresztül- beleélhetik magukat egy viharos vándorutat megélt familia sorsába, ami pár éven keresztül keresztezte a tópartiak sorsát. … Bővebben ›
Gudenus-Kacskovics kúria-érdekes információk Kárpáti Miklós facebook-oldalán
Tegnap Miklós egy komoly megjegyzést tett (az általam már nem ismert) Gudenus-Kacskovics kúria és a vele általam is gyakran összekevert újtelepi óvodaépület kapcsán. Fotókkal igazolja egyrészt a két épület képeinek keveredését, másrészt a témában írt pontatlanságokat. (A cikket nem másolom,… Bővebben ›
Károly János (velencei) történetírása
Végy egy töltött pipát! Töltess magadnak a tókörnyék karcos borából (és szorgalmasan iszogasd)! Beszélgess a dicső múltról házigazdád úrilaka kertjében-és ha van még erőd- jegyzetelj! Valahogy így képzelem Károly János vármegyehistóriája ránk vonatkozó részének születését. 1896 és 1904 között… Bővebben ›
A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala VII: Az első turista-zsebkönyv a tóról Polgárdy Géza szerkesztésében (1938.) – forrásközlés
1938-ra a tó környéke túljutott az első nagy betelepülési hullámon. Megtörtént a felvidéki bevonulás, pár hónap múlva elkezdődött a II. világháború. Polgárdy Géza (1908-1991.), a Magyar Turista Egyesület titkára, számos turistakalauz szerkesztője ekkor szerkesztette meg a tó első turista zsebkönyvét,… Bővebben ›
A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala IV: Interjú Farkas Józsefné Éva nénivel-ahogy a gyerek, majd fiatalasszony látta
Ha Éva nénire gondolok, belül nevetek! Ez tőle jön. Külön ajándék, hogy arról beszél, amiben hiszek: a világ itt van az orrunk előtt! Hagyd a francba az aktuális szappanoperát és kirándulj inkább vele! (Kedves Olvasó, ezúttal más érdekességgel is szolgálhatok: … Bővebben ›
A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala III: A „Beck-féle mintaház”, a parcellakorszak emlékműve
Somhegyi Judit egyesületi tagunk hívta fel a figyelmet a velencefürdői, II. utca-Vörösmarty utca sarkán álló kis építményre. (Vörösmarty utca 13.) A házikó szemre nem túl csábító, története azonban érdekes! Judit édesanyja, Farkas Józsefné, Éva néni mesélte el, hogy a… Bővebben ›
A velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala II : A parcellázások kora (1930-1945)
A sorozat első részében sorra vettem mindazokat a körülményeket, amik előkészítették a harmincas években, robbanásszerűen megindult átalakulást, mely mára részben üdülőkörzetté, részben a budapesti agglomeráció alvóvárosává tették a Velencei-tó környékét. Most az első nagy parcellázási hullámot írom le 1931-39 között,… Bővebben ›
A velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala I : Az úttörők kora (1930-ig)
Az elmúlt hetekben a Gschwindt-kastélyé mellett az 1920-30-as évek történeteibe botlottam. Egyrészt dr Beck Lajos telekparcellázásainak történetébe, másrészt helytörténeti egyesületünk tagja, Somhegyi Judit jóvoltából édesanyja, Farkas Józsefné Éva néni (gyereklány volt akkor, budapesti nyaralóként került ide) emlékeibe erről az időszakról…. Bővebben ›