XX. század

Tóth Sándor beadási könyve (1954-56)

A Berta testvérek jóvoltából a maga korára jellemző kordokumentumot kaptam egy időre. Ez Tóth Sándor, valamikor Kápolnásnyék-csekési földműves beadási könyve. Tóthékról szinte semmit sem tudok. A fennmaradt töredékes dokumentumok arra engednek következtetni, hogy idős Tóth Sándornak (aki korábban „bankszolga”, (banki… Bővebben ›

Önblog 1: Bevezetés

Idén leszek ötven éves. Se dicsőségnek, se kellemetlenségnek nem tartom. Határkőnek viszont igen. Kiváló ürügy arra, hogy felvegyem a kapcsolatot elhanyagolt rokonaimmal, meglátogassam gyermekkorom helyeit. Te, Kedves Olvasó az „Önblog” –címke alatt a következő években familiám és saját életem történetének… Bővebben ›

Az óvodai tábla története

szerző: Nagy Károly A tábla tanulsága szerint 1929-ben nagy felújításon esett át az épület, a felsorolt nagyhírű személyek anyagi támogatásával. Ennek emlékére helyezték el a táblát a munkálatok végeztével az utókor okulására. Aztán zajlott a történelem, és a második háború… Bővebben ›

A dabasi Halászok csekési síremléke

Csekés Kápolnásnyék északi dűlője, a pázmándi Szőlőheggyel határosan. Valahol a XIX. század végén, a XX. század hajnalán itt temetkeztek a dabasi Halászok. Olvastam már a síremlékről, mégpedig Csordás Lajos 2012-es írásából (8.oldal). Csak éppen nem tudtam, hol keressem a Csekést… Bővebben ›

Volt egyszer: Velencei Állami Gazdaság

Emléke sem sok maradt a Velencei Állami Gazdaságnak. Pár újságcikk és egy térkép. Ennyit találtam a valamikori nagyüzemről. A Fejér Megyei Levéltár velencei földhivatali anyagai között keresgélve akadtam rá a térképre. Az Állami Erdőrendezési Intézet három dolgozója, „Hevesi F, Hering… Bővebben ›

Ezerkétszáz lépés

Ezerkétszáz lépés. Gyereklábbal ezerhatszáz. A Bágyom és a nyéki Fő út találkozásánál állt a fogadó. A Buda vagy Ercsi felől a nyéki vásárra vagy távolabb tartókat látta vendégül évszázadokig. Hol Zsindelyes Csárdának, hol Riez-tanyának nevezték, talán más nevei is voltak…. Bővebben ›