Volt egyszer: Velencei Állami Gazdaság

Emléke sem sok maradt a Velencei Állami Gazdaságnak. Pár újságcikk és egy térkép. Ennyit találtam a valamikori nagyüzemről.

A Fejér Megyei Levéltár velencei földhivatali anyagai között keresgélve akadtam rá a térképre. Az Állami Erdőrendezési Intézet három dolgozója, „Hevesi F, Hering E és Szakadi S” készítette 1953-ban.

A nagyra nőtt papírlepedőn „nagyra nőtt” földterület rajza volt. Eleinte elvetélt ötletnek hittem, de valóban létezett a Velencei Állami Gazdaság.

goog

Az 1953-as üzemi térkép alapján vélelmezett gazdaság kontúrjai a mai Google -térképen (Nagyításért kattints a képre!)

Pontos alapítási dátumáról nincs adatom. 1949-ben Seregélyesi József országgyűlési képviselő, a költségvetés vitájában egyebek mellett a Velencei Állami Gazdaság eredményeit idézte. (Felteszem, de bizonyítani nem tudom, hogy az általa büszkén idézett termésadatok a gazdaság saját eredményei, tehát az 1948-as vetést ők végezték.) Ez az első, jelenleg általam ismert említés a szervezetről. Egyike volt annak a 472 állami gazdaságnak, ami abban az időszakban, többségében az Állami Gazdaságok Minisztériuma felügyelete alatt működött.

1949

Idézet az Országgyűlési Napló 1949. II. kötetéből

A valamikori állami gazdaság elhelyezkedése kissé zavarba ejtő. Legalább annyira pusztaszabolcsi, mint velencei. Velence déli területei adták az északi határát. Északon a legfelső lakott pontja a Szarvas-tanya (nagyjából a Réti Földek felső határát adó Szórádi tanya fölött.) Délen Szabadegyháza határolta. Nyugaton a Seregélyesi Állami Gazdaság földterületei, keleten pedig Ercsi külterületei adták a határt.

A térkép erősen tömörített formában ITT tölthető le. Ebben a formában is 4,5 MB méretű!!! Javaslom, a menü használatával mentsd el Magadnak, és képnézegető programmal, a részleteket kinagyítva böngészd! Ha elsőre nem megy kísérletezz!

Területe 7090 kataszteri hold volt (1953-ban, a térkép készítésekor), tehát Velence teljes közigazgatási területénél 20%-al nagyobb. Valójában Velence és Pusztaszabolcs legértékesebb mezőgazdasági területei javát tartalmazta. Ehhez igazodott a művelt területek szerkezete is.

szerkezet

A Velencei Állami Gazdaság földjeinek megoszlása művelési ág szerint 1953-ban

A földek döntő hányada (89%) szántóföld volt, továbbá néhány komolyabb major, köztük Tükröspuszta és Szabadegyháza is a vagyon részét alkotta. Gépesítettségéről nincsen adat.

1953 Né

1953-as Népszava-cikk a gazdaságról

A szegényes források léte/nemléte arra utal, hogy valószínűleg 1957-ig (esetleg 1963-ig) létezett a gazdaság ezen a névvel. Addig élte a korszak nagyüzemeinek életét-a jelek szerint sűrű vezetőcserékkel.

Kárász s

Ez a cikk (ugyancsak Népszava, 1953.) is a „miénk”

A kevéske irodalomban nincs egyértelmű adat arra, mikor olvadt be az Agárdi Állami Gazdaságba. Mindenesetre Galambos György úr 1968-ban, pályája kezdetén már az agárdi nagyszervezet részeként látta a valamikori Velencei Állami Gazdaság földjeit.

1956 jo

Az utolsó cikk, ahol a Velencei Állami Gazdaságot a nevén nevezik-1956-ból

Kérem, légy Társszerző! Ha van tudásod a valamikori Velencei Állami Gazdaságról, kérem, írd meg hozzászólásként a blogon, vagy mailben az arpad.feher1@gmail.com-ra vagy telefonálj munkaidő után a 20/439-56-48-as telefonszámra! A magam és olvasóim nevében előre is köszönöm!

Források:

Fejér Megyei Levéltár megyei földhivatali anyagok velencei része

Váncsa Jenő: Öt évtized a mezőgazdaság szolgálatában

Arcanum Tudásbázis

Hungaricana Portál



Kategóriák:1945-1989, Adatok, Gazdaság, Légy Társszerző!, Székesfehérvár, Térképek, történetek, Velence, Velence térkép, XX. század

Címkék:, , , , ,

1 hozzászólás

  1. Kedves Árpád!
    A Velencei Állami Gazdaságnak Velence községhez nem sok köze volt, neve talán Velencei-tavi helyett lett Velencei. Az Erdős-Farkas-Kállay-féle 1983-as Gárdony története az alábbiakat írja az Agárdi Állami Gazdaság “geneziséről”:
    “A mai Agárdi Mezőgazdasági Kombinát első üzemegysége Zichyújfaluban 1948. év végén alakult. Ez akkor önálló állami gazdaság volt helyi központtal. 1951-ben a zichyújfalui gazdaságot a pusztaszabolcsival vonták össze, de a következő évben már Kápolnásnyék volt a székhelye. 1953-ban a velencei állami gazdaság része lett, melynek központját Csiribpusztán alakították ki. 1954-ben kapta a gazdaság az Agárdi Győzelem elnevezést. Székhelye 1957-ig Csiribpusztán volt. Agárdpusztára 1961-ben helyezték át a gazdasági központot. […] 1957-ben az Agárdi Állami Gazdaság 7761 kat. hold területen gazdálkodott.”

    Helyenként kissé zavaros ugyan a szöveg, de az számomra mindenképpen kiderül belőle, hogy a csiribpusztai székhelyű Velencei Állami Gazdaság volt a későbbi Agárdi ÁG magja.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: