Szerzők: Felletár Zsolt, Fehér Árpád, Kupi László
Az Anna Malom tulajdonosai első látásra rendszeresen változtak. „Ismeretlen” nevek tűntek fel és tűntek el. Alaposan el kellett mélyedni a családtörténetben ahhoz, hogy kiderüljön, sokkal érdekesebb jelenséggel találtuk magunkat szemközt.
Már az előző, gazdaság és társadalomtörténeti tényezőkkel foglalkozó bejegyzésünkben elemeztük a korszak jogi és pénzügyi kockázatait.
Egyebek mellett ezt írtuk:
„…hiányzott az agrárgazdaság új típusú működtetésének pénzügyi háttere mert ennek intézményi feltételei (kialakult birtokjog, megbízható telekkönyvezés, földpiac, stb.) nem álltak még rendelkezésre. Pénzhez magánügyletek révén lehetett jutni – pl. a birtokos a kártalanítási jegyeit tehette-nyomott áron- készpénzzé, vagy ugyanezt a bécsi tőzsdén, hasonlóan kedvezőtlen feltételek mellett , vagy váltóhitelezés révén.”
A kor vállalkozói igyekeztek az üzleti kockázatot minimalizálni. Ennek eszköze lehetett az alább ismertetett bonyolult családi –üzleti hálózat.
***
- A tulajdonosi kör „összeállítási rajza”
A malmot az 1865-ös megvételétől az 1900-as évekbeli eladásáig négy, jelentős kereskedőcsalád birtokolta. Mind a négy zsidó gyáros illetve kereskedőfamilia volt. Együttműködési modelljük nem példa nélküli. A szakirodalom érintőlegesen[1] foglalkozik a keresztházasságok gyakorlatával, de ritkán bontja ki azt.
A tulajdonos családok egyszerűsített kapcsolati rajza (Nagyításért kattints a képre!)
A modell szerint a családok nem egyszerűen üzleti kapcsolatra törekedtek, hanem ezt a kapcsolatot rokoni szálakkal erősítették, valahogy így: Én feleségül adom a fiadhoz a lányom, te pedig hasonlóképpen jársz el a magadéval. Közös üzletekbe fektetünk be, időnként elszámolunk, esetleg új befektetésekben ismét együttműködünk.
A modell szerteágazó működéséhez sok leszármazott kellett. Az akkori gyermekbőség idején 6-9 felnőttkort megélt gyermekkel lehetett számolni. Ők biztosították a modell „emberi erőforrását”. E bejegyzésben kizárólag a malomtörténet szempontjából fontos személyeket ábrázoljuk. A familiánként több tíz fontos, összességében pedig több száz ember hálózati viszonyainak elemzésének és ábrázolásainak viszontagságaitól eltekintünk.
A malom sorsát 1896-ig meghatározó Kuhnerek első, nyomon követhető férfitagja, Elias Kühner a csehországi Neumarkból származott. Fia, David Kuhner Hermine Back-ot vette feleségül. Hermine öccse, Ernst Back (később: Bégavári Back Ernő) Kuhner Zsófiát (másutt: Sophie) vette feleségül. David Kuhner és Ernst Back lettek a malom 1865-ös megvásárlása utáni első tulajdonosok és cégvezetők.
A Backok és a Bloch familia kapcsolata ennél régebbi keletűnek tűnik. Ernst édesanyja Katerina Gütl Bloch. Katerina tehát nagynénje volt annak a Dr Eduard Blochnak, aki az 1876-ban az üzletből kivált Ernst helyét átvette a malom tulajdonosai között egy rövid időre.
Hasonló kapcsolat figyelhető meg a Kuhner/Kühner és a Stern család között. Nem bizonyítható, hogy az Elias Kühner által feleségül vett Lise Stern, és az egy korszakkal később Elias Kuhner lányát, Carolinát feleségül vevő Maximilian Stern rokonok voltak. Az viszont igen, hogy Maximilian fia, Arthur lett 1896-tól a malom tulajdonosa.
Végül a Kuffnerek: A név magyar fülnek aligha ismerős. Bécsben azonban ők alapították az Ottakringer sörfőzdét. Nevüket ma is csillagvizsgáló és díszpark viseli Bécsben. Wilhelm Kuffner vette feleségül Camilla Kuhnert, David Kuhner lányát, majd David halála után egy ideig cégvezető lett. (Mindez azt jelenti, hogy a “pénz házasodik pénzzel”-logika szerint Kuhnerék addigra komoly vagyont halmozhattak fel, még ha a Backoknál kisebbet is.)
Az ábrán piros betűvel jelöltük azokat, akik a malommal vagy a hozzá köthető birtokkal közvetlen, cégbíróságon kihirdetett kapcsolatba kerültek. Zöld betű jelöli azokat, akik cégvezetők voltak a malomban. Zöld sávokkal választottuk el azokat az időszakokat, amikor jelentősebb cégjogi váltás volt. (Tehát: 1865-96 között 4 ilyen volt, ezeket sorszámoztuk.)
Az ábra kimondottan a malom szempontjából valamiért fontos személyekre koncentrál. Nem veszi figyelembe a malom ügyében nem érintetteket (ők a rokonok többsége) sem olyan körülményeket, hogy az egyes testvérek pl. vér szerinti testvérek voltak-e vagy sem.[2] Ennek másodlagos hatása volt az üzletmenetre.
- A Kuhner (Kühner) familia
A Kuhnerek legkorábbi nyoma egyelőre Elias Kuhnerhez (1805[3]-1863) köthető. Ő a ma csehországi, plzeni régió Neumark –térségéből származott. Feltehető, ez az esetében is csak a vándorlás egy állomása lehetett[4], de korábbi nyom esetében nem maradt fenn.
David az első, Lise Sternnel kötött házasságából született elsőszülöttnek. Lise feltehetően korán elhunyt, mert ebből a házasságból nem született több gyerek.
Elias új házasságot kötött Hermine Spitzerrel, akitől további gyerek született Ők: Therese (1837-), Emilie (1839-1914) Josefa (1840-1841), Caroline (1840-1898), Elise (1843-1844), Sophie (1845-1911). Feleségével közös sírjuk a budapesti, Kozma utcai temetőben található. Ebből sejthető, hogy neológ, liberálisabb vallási felfogásúak voltak.
Kühner 1848-ban már Pesten élt. A miniszteri felhívásra legalább két alkalommal adakozott forradalmi célokra. Üzleti ügyeit és hirdetéseit Bécsben adta sajtóba.
1849. szeptemberében a kor szokásainak megfelelően fia, Dávid a Wiener Zeitungban adta hírül, hogy Bécsben tartózkodik. Megnevezése: „Kuhner Dávid úr, pesti kereskedő (Lipótváros 316. szám)”. Feltehető, hogy addigra a család valamennyire „belakta” Bécset is, későbbi családi lakhelyüket.
1863-ban vette meg az erdélyi Daruvár birtokot a Kacskovics-Reményi-Daruváry családoktól-az irodalom szerint[5] fiával közösen (és 1882-ig birtokolták azt).
1865-ben, Nádudvaron már fia, Dávid (1829-1885.) licitált a Halassyak ott elárverezett földjére, mely a velencei malom (és esetleg más földterületek) cserealapja lett.
1874-től David Kuhner haláláig (1885) tagja maradt a megye virilisjegyzékének, vele a vármegyei Bizottságnak.
1876-ban Kuhner Dávid apja neve alatt, „Kuhner Illés fia Elias Kuhner Sohn” –néven jelentett be Budapesten vállalkozást.
1877-ben mindenesetre a velencei telekkönyvben „Kuhner Illés örökösei” szerepeltek a 274. soron számos telekkel, Dávid pedig nem. Erre egyelőre nincsen magyarázatunk.
Az 1877-es velencei telekkönyv idevágó részlete
David ma ismert családtörténete két ismert és három ismeretlen, sejthetően hamar elhunyt gyermekről ad számot. Hermine Backkal kötött házasságáből született Camilla (W. Kuffner későbbi felesége) és Luise (1858-1923.) A többiekről nincs adat.
1880-ban David Kuhner osztatlan elemi népiskolát alapított a malom környezetében-adta hírül a Néptanítók Lapja.
1884-től (legkésőbb) lovagi címet használt. Ennek forrásáról, jogalapjáról nincs információ. Leszármazottai a „von” Kuhnert használták.
1885-ben, Bécs-Oberdöblingben, családja akkori lakhelyén, közel a Kuffnerek fészkéhez elhunyt. Ott, a Központi Temető izraelita részlegében temették el.
Fiúgyermek nélkül hunyt el. A malmot özvegye és lányai örökölték. Így, felesége jogán került be a cégvezetésbe Wilhelm Kuffner. Tőlük vette aztán át a rokon Arthur Stern 1896-ban.
Érdekes lenne többet tudni a malom e korszakát meghatározó David Kuhnerről. A hivatalos információkon túl talán négy idevágó emlék maradt róla, tőle. Az egyik a lovagi címe.
A másik egy 1882-es eset. A Fejér Megyei Levéltár főispáni fondjánal „antiszemitizmus” doboza a következő jelentést őrzi: 1882. októberének egyik éjjelén három fiatalkorú hangosan szidta az utcán a zsidókat. Kuhner Dávid megyei bizottsági tagként és sértettként az alispánhoz fordult kivizsgálásért és védelemért, személyes biztonságát veszélyeztetve érezvén.
A harmadik az iskolaalapítás, melyet 1880. történései kapcsán említettünk.
Aligha véletlen, hogy nem Velencén, hanem az előkelő Bécsben akart élni és meghalni. Nem lehet véletlen a használt lovagi címe sem. Talán van, aki ebből jellemrajzot mer írni. A szerzők ettől eltekintenek.
A (bégavári) Back familia
Az Anna Malom adta időrendben a Back család a következő, akik a tulajdonosi körbe léptek.
A család morva gyökerű. Az 1866-ban Kuhner Dáviddal üzleti kapcsolatba lépett, illetve keresztházasság révén rokoni kapcsolatba került Ernst apja bizonyos Benrhard Beer Berl Back, aki a Geni adatbázis szerint 1796-ban, a cseh morva régióban született, és 1870-ben, Bécsben hunyt el.
Hét gyermeke született a Katerina Gütl Blochhal (a családról később lesz szó) kötött házasságából.
Hermann 1824-ben született Morvaországban és 1916-ban hunyt el Ausztriában. Agglegény volt. Győrben gőzmalmot birtokolt és más, jóval jelentősebb befektetései is voltak. 1896-ban szerzett nemességet, pár évvel Ernst testvére után.
Franciska, Rosalia, Carolina, Sofie, nem játszott szerepet a malom történetében.
Hermine (1829-1913) David Kuhner feleségeként került ismertetésre.
A szegedi Back -féle (Árpád) Gőzmalom képe (forrás: szegedpanorama.hu)
Ernst Back (később bégavári Back Ernő) a legfiatalabbként 1837-ben született, a morvaországi Prossnitzban és 1914-ben, Bécsben, Oberdöblingben (tehát a Kuhner-Kuffner-Bloch familiák akkori lakhelye közvetlen közelében, vagy ugyanott) hunyt el. Gazdaságilag igen aktív élete egy korai részén lett pár évig cégvezető és tulajdonos/befektetőtárs Kuhnerrel az Anna Malomban, hogy aztán onnan kiválva nagyságrendekkel komolyabb vállalkozásba fogjon Szegeden, megvásárolva majd felfejlesztve, működtetve az ottani, sokkal jelentősebb Árpád Gőzmalmot és számos más további érdekeltséget. 1888-ban szerzett nemesi rangot „bégavári” előnévvel.
bégavári Back Ernő nemesi címere 1888-ból (forrás: Királyi Könyvek-BFL)
Feleségével, Sofie Kuhnerrel kötött házasságából öt gyermeke született, akik közül Bernát (1871-1953) vitte tovább az üzletet, egyebek mellett a malmot, lett a helyi vízszolgáltató tulajdonos-vezetője, kormányfőtanácsos és felsőházi tag.
Az ő, és hozzá kötődő familia (jelentős részben ipar-) története Felletár Zsolt kutatótársunk munkájának témája. Történetük hamarosan önálló kötetben jelenik meg.
A Bloch familia
Szintén morva gyökerű család, történetük a XVIII. század közepéig követhető. Az első követhető ős, Abraham Bloch (1769-1849) lánya, Gaterina Gütl Bloch (1798-1881), a későbbi házasságot kötött Ernst Back édesapjával, Bernhard Beer Back-kel, innen származik a fentebb írt hét Back leszármazott.
Abraham Bloch hat gyermeke közül az időben utolsó előttinek született Enoch (1802-1885) második házasságából született fia Dr Eduard Bloch (1836-1907) akivel David Kuhner 1876-ban, Ernst Back cégből való kiválása után az Anna Malmot birtokolta.
A Kuffner –szál
A Kuffnerek az 1880-as évek második felétől, az eddig írt familiák bécsi letelepedésétől kerülhettek a képbe. Számos udvari beszállítás és az Ottakringer sörgyár alapítása és birtoklása fűződik a familia nevéhez, mely ma is részben Bécsben él. Közpark, csillagvizsgáló őrzi a nevüket.
A Kuffner család által a városnak adományozott csillagvizsgáló Bécsben (1891.)
Wilhelm Kuffner (1846-1923) David Kuhner Camilla lányának (1857-1954) férjeként David halála után, az átmenet idején vállalt (vélhetően inkább kényszerű) szerepet a malom vezetésében, majd a malom eladása után nincs róla több említés.
A Stern familia
A malom vezetői között 1887-ben tűnt fel Arthur Stern, később Stern-végül Szávozd-ra magyarított Arthur. 1896-tól vette meg és át a malmot, új profilt is adva az addigra már vergődő üzemnek.
A Stern-név a szövevényes családhálóban először az 1800-as évek első felében tűnt fel, amikor bizonyos Lise Stern feleségül ment Elias Kühnerhez. Az ő fiuk David Kuhner. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy Lise Stern, és a század közepén Caroline Kühnert (Elias Kühner lányát) feleségül vevő Maximilian Stern (1837-1902) között közvetlen rokoni kapcsolat volt. Az eddig bemutatott keresztházasságok alapján feltehető hogy lehetett, de a jelenlegi információk alapján ez nem bizonyítható.
Az viszont biztos, hogy Maximilian és Carolina Kühner fia, Stern (Szávozd) Arthur birtokolta 1896 és a huszadik század első évei között az Anna Malmot.
***
Hónapokig tartott a kusza töredékek egymáshoz illesztése a tárgyban, melyek egy része került itt ismertetésre. Eleinte új dolognak véltük az itt leírtakat, amolyan „titkos csodafegyvernek” a XIX. század nagyon zavaros, kockázatos gazdasági viszonyai ellen.
Idővel egyre világosabb, hogy mindez éppen nem új, hanem nagyonis ősi, a távolabbi történelemben de még az újkorban is gyakran alkalmazott módszer volt elsősorban a polgárság, de részben a nemesség körében is. A fent leírtak újdonsága az a fegyelmezett, (mai szemmel : rideg) katonás pontosság, ahogyan az itt leírt familiák kivitelezték a keresztházasságokat, hálózatos módszerrel erősítve gazdasági kockázatközösségüket.
***
A következő bejegyzésben a malom történetét írjuk le az „aranykor” éveiben, 1865-1896 között.
Kapcsolódó bejegyzések:
Károly János (velencei) történetírása
Fényes Elek velencei fejtörője 1865-ből
A Velencei Anna Gőzmalom története I: Bevezetés-beharangozó-féle
A Velencei Anna Gőzmalom története II: A “Balassa-korszak” (1853-1866.)
Gondolatok az Anna Gőzmalom képeiről
A velencei Anna Gőzmalom története III: A malomipar gazdasági és politikai környezete az 1850-1900 közötti időszakban
Források:
- Arcanum Tudásbázis,
- Geni adatbázis,
- eleveltar.hu,
- Katja Fischer: Jüdische Kunstsammlungen in Wien vor 1938 am Beispiel der Familie Kuffner- Wien, 2008.
- Hlbocsányi Norbert: A Kohner család vállalkozásai, (kézirat, Budapest Fővárosi Levéltár)
- Klement Judit: Gőzmalmok a Duna partján (Holnap 2010.)
- Fejér Megyei Levéltár főispáni fond-„antiszemitizmus” –doboz
- Felletár Zsolt kutatási dokumentációja
- Kempelen Béla: Magyar Zsidó családok I-III, (Makkabi , 1993.)
[1] Pl: Hlbocsányi Norbert: A Kohner család vállalkozásai, (kézirat, Budapest Fővárosi Levéltár) vagy Klement Judit: Gőzmalmok a Duna partján (Holnap 2010.) Bár hangzásra a Kohner-családtörténet felette hasonló az itt ismertetettel, továbbá Kohnerék ugyanabból a ma Csehországhoz tartozó régióból származnak, mint a Kuhnerek, a név gyakorisága miatt nem valószínű a rokonság. A Kohnerek története azonban sok hasonló mintát mutat az Anna Malom tulajdonosi köre történeteivel. Ezért is érdemes Hlbocsányi úr tanulmányát elolvasni.
[2] Elias Stern második felesége Hermine Spitzer volt. Sophie, Ernst Back későbbi felesége ebből a házasságból született, míg David Kuhner az elsőből, a Lise Sternnel kötöttből. Úgy véljük, ezek az esetek nem magyarázzák tovább érdemben a modellt, viszont részletezésük még áttekinthetetlenebbé teszi, ezért többnyire eltekintünk tőle. Elsődleges célunk a malom tulajdonosi és működtetési viszonyainak leírása.
[3] Elias Bp. Kozma utcai sírján 1813-as születési dátum szerepel. A családi emlékezet a korábbi dátumot őrzi.
[4] A Kohnerek esetében Hlbocsányi Norbert távolabb jutott. Esetükben Lipcse környéki volt a család eredeti központja. A XVIII. század második felétől a XIX. század elejéig a zsidóság elszaporodását a kereskedelmi központokban gátolni igyekeztek a hatóságok. A legelterjedtebb módszer a lakhatási engedélyhez kötött családszám limitálása volt. A maradás az elsőszülöttet, de mindenesetre a született gyermekek egyikét és annak családját illette meg. A többiek vagy nem alapíthattak (legálisan) családot, vagy el kellett vándorolniuk. Jelentős nyugati (Németországi vidékek, Ausztria) és északi területekről (pl. Szilézia) indult el vándorlás délebbre. Így sokan egyszerre jelentek meg a cseh területeken és a Felvidéken, majd vándoroltak tovább még délebbre, Bácskáig és tovább. A szakmai korlátozások miatt ez a vándorlás egész szakmakultúrák koncentrálódását hozta Magyarországon, például a bőriparban, a borkereskedelemben.
[5] Lendvai Miklós: Temes Vármegye nemes családjai 1. kötet (Bp. 1896.)
Kategóriák:Adatok, Budapest, Emberek, Falusi épületek, Gazdaság, Habsburg Birodalom, képek, Velence, XIX. század, XVIII. század
Velenceblog 
Vélemény, hozzászólás?