A munkát még Mária Terézia rendelte el, de Magyarország felmérésére II. József idején került sor. Története rövid változatát a Wikipedia -n éred el. Ha belemelegednél, keresd Jankó Annamária idevágó könyvét, vagy az Arcanum Kiadó témához kapcsolódó DVD-jét! Mint írtam, Mikovinytől… Bővebben ›
Mától EZEN A HIVATKOZÁSON , PDF formátumban (Olvasó ITT letölthető!) 24 statisztikai adatforrást találsz Velencéről és a tókörnyék településeiről. A tábla linkeket tartalmaz az eddig fellelt adatforrásokról. Tudom, kissé nehézkes a blogom formátumainak variálása, viszont a blog műfaja informatikai korlátokat… Bővebben ›
Elődeink a török hódoltság közelében és közvetlenül utána nagyon kemény és kiszámíthatatlan körülmények között éltek. Ezt mai fogalmakkal meglehetősen nehéz leírni, elképzelni. Különösen akkor, ha nincsen kézzelfogható és hihető információ Velence akkori állapotát illetően. Nincsenek komoly, részletes források Velencét (és… Bővebben ›
A töröknek azt: nincs kitől adót beszedni (mert a jobbágyot megölték, elmenekült, szerencsétlenül szegény vagy adómentes foglalkozású, vagy nemes és még ott van…). A magyar uraságnak vagy azt, hogy nincs a jobbágyoknak (magyar) ura,tehát van lehetőség a földszerzésre, vagy azt:… Bővebben ›
Mikovinyék után a XVIII. században már több remek térkép született, amik forrásértéke Velence szempontjából elhanyagolható. Történeti érdekessége azonban van, különösen, ha a Tisztelt Olvasó érdeklődik a térképtörténet iránt is. A XVIII. század vége a központi hatalom fokozatos erősödését hozta, vele… Bővebben ›
1720-ból származik az első, török hódoltság utáni összeírás (legalábbis egyelőre), ami Velence népességéről is tájékoztatást ad. Az 1715-ösben Pákozd, Sukoró, Lovasberény, Pátka,Zámoly, valamint Győr megye „desertusai” sorában Pázmánd adatai olvashatók. Velence hiányzik. Az 1699-es dikális összeírásból Pákozd, Pátka, Sukoró,Lovasberény adatai… Bővebben ›
Körülmények: 1543-tól a terület török kézen volt, mintegy 145 évig. 1688. májusában a Habsburg hadak foglalták el Székesfehérvárt. Az ostrom körülményeiről, és különösen a környékre gyakorolt pontos hatásáról nem találtam pontos forrást. Ami tudható, hogy a törökök körül fokozatosan fogyhatott… Bővebben ›
Mikoviny megyetérképének rövid története szerint Mikoviny mestere, Bél Mátyás „ Notitia ”-jához készítette azokat a térképeket, amik Velence és a tókörnyék szempontjából Lázár (1528.) óta az első igazi minőségi ugrást jelentik a térképek terén. Először: megyetérképről van szó, amely részletgazdagsága… Bővebben ›
A XVII. század témánk (Velence története) szempontjából kevés újat hozott a térképek terén. E közben külföldön a térképészet fokozatosan magasabb színvonalúvá vált. Megjelentek a világatlaszok, egyre több szerepet kapott a funkcionalitás. Magyarországról a hivatkozott kb. százötven évben legalább 25 alaposabb,… Bővebben ›
Velencét a XVI. században legalább 16 térkép említi. Lázár (1526-valójában kb 1514.) és Zündt (1567.) térképét korábban, már külön bejegyzésben értékeltem a téma szempontjából. További források: 1553: Vavassore 1554: Lazius (országtérkép) 1557: Lazius (Dunántúl) 1559: Duchetti 1559: … Bővebben ›
Velenceblog 