Április 11-én Nagy Károly szervezésében másodjára takarítottunk a Meszleny-temetőben. Az idő szép volt és meleg, Karcsi barátom söre kellemes volt és hideg, az eredménnyel is elégedettek vagyunk. A csapat a tavalyi volt: Meszleny Benedek és László, Nagy Károly és baráti… Bővebben ›
1989-től napjainkig
Nagyhíd, Fürdető
Pár nappal ezelőtt Kárpáti Miklós Facebook-oldalán ritka képet publikált a Nagyhídról. A képeslap érdekessége az, hogy készítője hidat nem a szokásos, nyugati irányból, hanem délről (nagyjából a vasútállomás irányából) fotózta. Miklós még egy megjegyzést írt levelében, miszerint a Bágyom… Bővebben ›
Rajta vagyunk a térképen! Előadás a Térképbarátok Köre 2015. áprilisi ülésére
Nagyobb településeknél a helytörténész kihívása a megfelelő források kiválasztása és a közlések helytállóságának ellenőrzése, rendszerezése. Velence esetében ez máshogy van! Velence kis település, és még ennél is kisebb volt a közelmúltig. Aki Velence 1945. előtti történetével akar foglalkozni, azzal szembesül,… Bővebben ›
Velence 1848 után XI. rész: A Szőlőhegy
A dűlők ismertetése sorában utoljára hagytam a falu egyik legérdekesebb helyét, a Szőlőhegyet. Mindenféle tekintetben kilóg a sorból. Íme! A Szőlőhegy-mostanában egységesen: Bence-hegy- Velence egyik északi területe. Igazából a legmagasabb pontján is csak domb, 210 méterrel „tornyosul” a tengerszint fölé…. Bővebben ›
A velencei vasútállomások építtetésének igaz története és “még annál is csodálatosabb” históriája
Nagy Károly 2015. 04. 13-i és Kárpáti Miklós 2015. 12.05-i kiegészítésével, és Bauer László 2023. májusában publikált fotójával. Ha Neked is van tudásod, ne habozz, írd meg! Történt pedig a XX. század közepén, hogy Velence második vasúti megállót is szeretett… Bővebben ›
A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala VI: Votisky Antal „A Velencei-tó problémái”-röpirata 1934-ből-forrásközlés
1934-re a Velencei –tavi első nagy parcellázási hullám túljutott a horizontján. A Budapestről szabadba vágyók ezerszám vettek itt telket. Polgár Iván 1914-es víziója jórészt beteljesült és kissé meghaladottá vált. A tókörnyék három generációnyira volt csak a jobbágyfelszabadítástól (1848.) és az… Bővebben ›
Gschwindt kastély: A Gárdonyi Építész és Mérnökkör publikálta a kastélyról szóló kutatásait
Mint arról már korábban írtam, a GÉM vállalta magára, hogy a szeptember 21-i kastélytúra előkészítésekor gyűjtött építészeti és tájépítési információit egységes szövegbe rendezi. A múlt héten elkészült a munkájuk, és azt Facebook-oldalukon közzétették. Megéri elolvasni. A címe: „Hauszmannt kerestük Velencén”… Bővebben ›
A Gschwindt kastélyról: Vasárnapi Kulturális Kalandtúra (2014. szeptember 21.)
2014. szeptember 21-én, vasárnap, pár hetes készülődés után a Gárdonyi Építész és Mérnökkör (a továbbiakban GÉM) kezdeményezésére és a Velencei Helytörténeti Egyesülettel (VHE) közös szervezésében abban a ritka lehetőségben volt részem, hogy életemben először belülről láthattam a (Meszleny-Burchard-Bélaváry-Hauszmann) Gschwindt-kastélyt, gyermekkorom… Bővebben ›
Velence virilistái VII. : madarasi Beck Lajos, Velence (1928-ban) legbefolyásosabb embere- II. rész- Beck, a magánember és velencei
Az előző bejegyzésben beszámoltunk a Beckek Velencétől távolabbi, szakmai és gazdasági kvalitásairól. Most Velencei nyomaikat igyekszem összefoglalni. I. madarasi Beck Lajos, a magánember Beck a közvetlen és közvetett információk szerint értelmiségi mivoltában sokoldalú, érzékeny, kíváncsi ember volt. Szerette az… Bővebben ›
Velence-Tükröspuszta VI: 1942-től az 1990-es évekbeli végekig
A sorozat II. részével 1941-ig jutottunk el Tükrös történetében. A következő három rész Tükrösről szóló emlékirat, interjú, illetve Jancsó Mózes pályafutásának bemutatása révén mutat valamit a pusztáról és környezetéről. Most az 1942-től a ’90-es évekbeli ledózerolásig foglalom össze az információk… Bővebben ›