Április 11-én Nagy Károly szervezésében másodjára takarítottunk a Meszleny-temetőben. Az idő szép volt és meleg, Karcsi barátom söre kellemes volt és hideg, az eredménnyel is elégedettek vagyunk.

A csapat a tavalyi volt: Meszleny Benedek és László, Nagy Károly és baráti köre, Kovács János és Bárány Károly, a helytörténeti egyesület részéről Galambos Mihály, hitvese, Zsuzsa, és én. Erősítésként Kőszegi Melinda sütije és édesanyám levese érkezett. Dél felé a távolabbi Meszleny-rokon Ördögh –család is segített a hajrában. (Ez hosszabb történet, később talán bővebben írok róla…)

A feladat a temető nehezen gondozható dél-nyugati részének könnyen járhatóvá és karbantarthatóvá tétele volt.

A temető a Google Föld-ön. Piros vonallal a temető körvonala, narancs vonallal a síremlékek területe, sárgával az aktuális feladat kontúrja látható.

Az elmúlt hónapokban viharok rongálták a temetőt, kidőlt fa is előfordult. A temető e részén Meszleny Ignác kedvenc törökmogyorója nő, számos túlnőtt cserje, fa nehezítette a rendezést.

Galambos Misi bácsi éppen fél kézzel teszi arrébb a kidőlt fenyőt. (Később nagylábujjal és egyszerű ránézéssel is ment neki.:)))

A téglalap felső részén az első ismertebb sírhely az Aichmayereké.

A síremlék felirata:

„Aichmayer család sírboltja

Istenben boldogult néhai tekintetes Aichmayer Josef tekintetes Békés megye táblabírája megholt életének 35 dik boldog házasságának 15 .. évében 1845 év februárius 19 én

Boldogultat özvegye mint elfelejthetetlen jó férjt, két leánygyermeki mint kipotolhatatlan atyjukat fájdalmasan siratják-

Itt nyugszik felejthetetlen drága anyám báró Schönemark Hugóné szül Aichmayer Gizella élt 75 évet. Meghalt 1906 jun 14.”

Az Aichmayer síremlék-figyelmedbe ajánlom hogy a temető korábban katolikus volt, majd csere révén lett a szintén katolikus Meszlenyeké. Aichmayerék mégis ide temetkeztek- miközben sírkövük alapján reformátusok lehettek

Az Aichmayer-családnév az 1817-21 közötti jobbágyösszeírások, illetve az 1830-as „Barátságos egyesség” kapcsán még nem került elő, mint birtokos.

Nagy Károly tudomása szerint Aichmayer József adományozta 1830-ban Velencének az első –katolikus templomot díszítő- toronyórát.

Kicsit később, arrébb Nagy Károly és Bárány Károly megtalálta Schönemark Hugó báró sírját is, aki Aichmayer Gizella férje volt.

Az 1880-as években Aichmayer/Schönemarkné-néven igen szerény birtok szerepelt a nyilvántartásokban. Kik lehettek a Schönemarkok? Adatbázisokban csak arra van homályos utalás, hogy a Schönemark familia német eredetű pozsonyi család. Hogy Békésből hogyan keveredett erre Aichmayer úr és hogyan, miért éltek aztán itt Scönemarkék, az egyelőre rejtély.

Megjegyzés: Fónagy Zoltán két éve megjelent könyve[1] egyebek mellett arról is szól, hogy a „változatlannak” aposztrofált késői feudalizmus legfeljebb a nemesség jogi viszonyaiban volt változatlan. Maga a nemesség nagyon is vándorolt, vagyont cserélt, ha érdekei azt diktálták. Aichmayer példája ilyen képet mutat, akár később, a Manndorffoké.

***

A síremléktől pár méterre a Schmidtek nyugszanak. Síremlékük szövege:

„Itt nyugszik Schmidt Ferencz élt 70 évet meghalt 1874. február 8-án Béke legyen porain és neje Uzmer Erzsébet élt 66 évet meghalt 1885 maj 4. … és béke hamvaira! és fiok PÁL élt 37 évet Béke poraikra”

A Schmidt -síremlék

A Schmidtekről egyelőre szinte semmit sem sikerült kiderítenem.

Schmindt Ferencné 1884-ben a falu belterületének keleti részén nagy darab földet birtokolt. Egyelőre ennyi!

***

A kitakarított régió felső részén nyugszik Velence három katolikus papja. (Történetük megírására Nagy Károly barátomat illetékesebbnek tartom. Remélem, ő is így gondolja.)

Lejjebb Watzky Adolf, 1876-ban elhunyt postamester sírja található, valamint pár egyéb, szintén kutatásra, megírásra váró személynév, például a Thészeké.

***

A kitakarított négyszög déli határa a Manndorffok két síremléke. Manndorff Gézáról részben Tükröspuszta , később a jelenlegi községháza valamikori birtokosaként emlékeztem meg, részben mint velencei virilistáról, kora politikusáról. Ő Aichmayertől is távolabbról, Arad vármegyéből, közigazgatási múlttal a háta mögött érkezett ide, hogy aktívan politizáljon Székesfehérvár színeiben. Innentől a Manndorff és Meszleny –család története máig összefonódik. Manndorff utolsó általam ismert közéleti szerepe 1918-as, Fejér vármegyei Nemzeti bizottsági tagsága volt.

Manndorff Géza síremléke

Későbbi Manndorffok síremléke

***

Feltétlenül meg kell emlékezzek Meszleny Ignác (gondatlan kertésztől) féltett törökmogyoró-ültetvényéről.

Meszleny Ignác által ültetett törökmogyoró

Ezek a sudár növények eléggé elütnek a megszokott mogyorótól. Pár év múlva a sírkert díszei lehetnek.

***

A munka eme szakaszával befejeződött a takarítás durva része. A sírok ismert hányada az eddig kitakarított területeken található.

A továbbiakban-elvben- más teendők jöhetnek. A tragikus állapotban lévő, 1784-es állítású homokkő Meszleny-kereszt rendbehozatala, az azonosítatlan sírok további vizsgálata (nincs túl sok), a megrongált kerítés helyreállítása. Ezzel együtt Velence egyik történelmi emléke kikerülőben van a méltatlan enyészet állapotából.

A temető alkalmilag, a Meszleny család előzetes engedélye, Nagy Károly személyes vezetése esetén látogatható.

Nekem jól esett részt venni ebben a játékban. Nézz körül Velencén! Látsz feladatot Magadnak?

Kapcsolódó bejegyzések:

• „Kinyílt” a Meszleny temető kapuja- 300 éve települt újra Velence

[1] Fónagy Zoltán: A nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában (MTA BKTI, 2013.)

Kategóriák:1900-1919, 1920-1939, 1939-1945, 1945-1989, 1989-től napjainkig, Adatok, Emberek, Falusi épületek, képek, Tükröspuszta, Település-szerkezet, Vallás, Velence, XIX. század, XX. század

Címkék:Aichmayer Gizella, Aichmayer József, Ördögh, Bárány Károly, Galambos Mihály, Galambos Mihályné Zsuzsa, helytörténet, Kovács János, Kőszegi Melinda, Manndorff Géza, Meszelny Benedek, Meszleny kereszt, Meszleny László, meszleny-temető, Nagy Károly, Schönemark Hugó, Schmidt Ferenc, Schmidt Ferencz, Schmidt Pál, törökmogyoró, Uzmer Erzsébet, Velence, Velencei tó