Május 1-én nyílt meg az I és II világháborúról szóló kiállítás a Velencei Helytörténeti Egyesület szervezésében. Figyelmedbe ajánlom! A kiállítás anyaga Újvári Mihály (tanulmányai például itt olvashatók), Berta Gyula és Kristóf magángyűjteményéből és egyéb forrásokból származik. A katonai… Bővebben ›
Velence a II. Világháború csatatere
Pár “tégla” a szovjet hősi emlékmű történetéből
1945. tavaszán a falu népének többsége már visszatérhetett az ideiglenes kitelepítésből. Májusra elhárították a közvetlen járványveszélyt, már „csak” éhezett a falu a négyhónapos ostrom után. Ekkor kezdődött a sírkert története. Május 15-én Fejér vármegye alispánjától körlevél érkezett (a hyperlinken tölthető… Bővebben ›
Rajta vagyunk a térképen! Előadás a Térképbarátok Köre 2015. áprilisi ülésére
Nagyobb településeknél a helytörténész kihívása a megfelelő források kiválasztása és a közlések helytállóságának ellenőrzése, rendszerezése. Velence esetében ez máshogy van! Velence kis település, és még ennél is kisebb volt a közelmúltig. Aki Velence 1945. előtti történetével akar foglalkozni, azzal szembesül,… Bővebben ›
A Velencei Anna Gőzmalom története I: Bevezetés-beharangozó-féle
Szerzők: Felletár Zsolt, Kupi László, Fehér Árpád Pár kődarab és négy öntöttvas tárcsa. Ennyi maradt Velence valamikori látványosságából, az Anna Gőzmalomból. A következő hónapokban összefoglaljuk, amit a malomról az elmúlt években, ennek ürügyén pedig amit a XIX. század közepének vállalkozási… Bővebben ›
1935: Új autóút Gárdony felé?
Ma magától értetődő, hogy a tó déli partja autóval könnyen elérhető és az összekötőutak révén a sztrádarendszer része. Nyolcvan éve ez egészen máshogy volt. Történelmi hadiút vezetett a tó (akkor) útépítésre alkalmasabb északi partján, amit századok óta használtak. A déli… Bővebben ›
Hajdu-tanya, Pilitz-tanya, Driquet-tanya
A Hajdu testvérek kapcsán írt bejegyzésem térképeit vizsgálva lettem figyelmes arra, hogy a nevükhöz kapcsolódó tanya legalább háromféle néven tűnik fel. A Hajdu-tanya-miként sejtésem szerint az összes többi is- kalandos sorsú hely, legalábbis tulajdonosai élete alapján.Három név és három sors…. Bővebben ›
A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala IV: Interjú Farkas Józsefné Éva nénivel-ahogy a gyerek, majd fiatalasszony látta
Ha Éva nénire gondolok, belül nevetek! Ez tőle jön. Külön ajándék, hogy arról beszél, amiben hiszek: a világ itt van az orrunk előtt! Hagyd a francba az aktuális szappanoperát és kirándulj inkább vele! (Kedves Olvasó, ezúttal más érdekességgel is szolgálhatok: … Bővebben ›
A velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala II : A parcellázások kora (1930-1945)
A sorozat első részében sorra vettem mindazokat a körülményeket, amik előkészítették a harmincas években, robbanásszerűen megindult átalakulást, mely mára részben üdülőkörzetté, részben a budapesti agglomeráció alvóvárosává tették a Velencei-tó környékét. Most az első nagy parcellázási hullámot írom le 1931-39 között,… Bővebben ›
Gschwindt kastély: A Gárdonyi Építész és Mérnökkör publikálta a kastélyról szóló kutatásait
Mint arról már korábban írtam, a GÉM vállalta magára, hogy a szeptember 21-i kastélytúra előkészítésekor gyűjtött építészeti és tájépítési információit egységes szövegbe rendezi. A múlt héten elkészült a munkájuk, és azt Facebook-oldalukon közzétették. Megéri elolvasni. A címe: „Hauszmannt kerestük Velencén”… Bővebben ›
A Gschwindt kastélyról: Vasárnapi Kulturális Kalandtúra (2014. szeptember 21.)
2014. szeptember 21-én, vasárnap, pár hetes készülődés után a Gárdonyi Építész és Mérnökkör (a továbbiakban GÉM) kezdeményezésére és a Velencei Helytörténeti Egyesülettel (VHE) közös szervezésében abban a ritka lehetőségben volt részem, hogy életemben először belülről láthattam a (Meszleny-Burchard-Bélaváry-Hauszmann) Gschwindt-kastélyt, gyermekkorom… Bővebben ›