E bejegyzéshez csatolt file-ban a közvetlen harccselekmények kapcsán elhunyt polgári lakosság napok szerint bontott számát mutatom be Baracska, Kápolnásnyék, Velence, Gárdony, Pákozd, Sukoró, Lovasberény és Pázmánd polgári halotti anyakönyvei alapján. A Fejér Megyei Levéltár őrzi a megye településeinek régről megmaradt… Bővebben ›
Március 24 (27?) után nem sokkal működni kezdett a vármegyei kommunikáció kezdetleges formája. Láncban másolt levelek, hártyapapír-darabkák, újrafelhasznált papírfecnik segítségével pótolták a telefonhálózat és a posta hiányát. Jó lett volna e bejegyzést velencei fotókkal illusztrálni, a képek akkori elkészítésének azonban… Bővebben ›
A világháború (Velence szempontjából) utolsó szakasza 1945. tavasza, a „Tavaszi Ébredés”-hadművelet. A szovjetek és szövetségeseik 1945. februárjában a Bécs felé indított támadásra készülődtek, amikor a viszonylag kisebb intenzitású küzdelmeket a németek jelentős, páncélos erőkkel folytatott ellentámadása törte meg március első… Bővebben ›
A két világháború közötti Tükröspuszta leírása Tóth Lászlóné Zsuzsa nénitől származik. Zsuzsa néni önéletírásában (ennek közlésére sajnálatos módon egyelőre nincs lehetőség) és interjújában számolt be gyermekkora e szakaszáról (9 és 16 éves kora között). A kornak itt jelentősége van. Zsuzsa… Bővebben ›
Balassa Katalin, ismerőseinek Kató néni, 1901-ben, Kápolnásnyéken született és 1978-ban, Csákváron hunyt el. Síremléke a kápolnásnyéki temetőben található. 1919-ben Veszprémben, az Angolkisasszonyoknál volt diák, sejthetően 1923-24-ben végezhetett. 1924-től 1955-ig tanít(hat)ott a kápolnásnyéki katolikus iskolában, későbbi pályafutása egyelőre még feldolgozatlan. A… Bővebben ›
Az ütött-kopott katonabögrét Tóth Lászlóné Zsuzsa nénitől kaptam ajándékba a Vele folytatott beszélgetések alkalmából. Történetét így írta meg Zsuzsa néni: Időpont: 1944. karácsonya körül, helyszín: Agárdpuszta, Sigray uradalom „Mi megint takarítottunk, a németek valamilyen fehér port szórtak a padlóra és… Bővebben ›
A velencei Kishíd (szerencsére) ma is áll. Gyerekkoromban mindennap azon jártam át gyalog vagy biciklivel az iskola felé. Kedvenc játékom volt, hogy a közepén a víz játékát figyeltem. Elképzeltem, hogyan sodorja tova a Csontréti patak (szélesnek ritkán látott) árja képzeletem… Bővebben ›
elbeszélő: Juhász Gyula (JGY) (sz: 1949. Velence); ötletadó: Somhegyi Béláné Judit, (a Velencei Helytörténeti Egyesület tagja); lejegyezte: Fehér Árpád (FÁ) FÁ: Kedves Gyula, egy egyesületi rendezvényen került szóba Somhegyi Judit révén, hogy az egyik felmenődnek a Nagyhíd emléke adott erőt… Bővebben ›
A tisztogatás viszonylag ismert fogalom a történelmet olvasók körében. Az aktív háborús cselekmények után közvetlenül, a még veszélyes ellenséges gócok felszámolását takarja a csapásmérő harci egység vagy az őket követő rendészeti alakulat által. A tisztogatás hivatalos célja a frissen elfoglalt… Bővebben ›
1944. karácsonyán befejeződött a harc egy szakasza. Többszörösen is befejeződött. Katonailag azzal, hogy térségünkben tönkreverték a nagyobb, önálló harcra még képes magyar alakulatokat, amelyek innentől még inkább alárendelődtek a német hadseregnek. A többé-kevésbé stabil, áttekinthető, hagyományos hadi helyzeteknek is vége… Bővebben ›
Velenceblog 