Pár napja azt ígértem, amikor időm engedi, egy kicsit hosszabb változatát is elkészítem a július 2-i, tó fölötti repülés kép és videoanyagának. Némi szöszmötölés után ez lett belőle. Ha megteheted, a beágyazott Youtube-videót a jobb alsó sarokban állítsd teljes képernyősre… Bővebben ›
Kevesen tudják, hogy Hauszmann Alajos építész, egyetemi tanár, a hazai historizmus nagyja 1910 és 26 között jórészt Velencén élt és itt is hunyt el, 1926. július 31-én. Lakhelye a később sokféle néven futó, ma leginkább Gschwindt-kastély –néven ismert épület, mely… Bővebben ›
Amint azt pár napja írtam, eldöntöttem, kipróbálom, milyen a magasból kedvenc tavam, meg a környezete. Az első, rövid változat, a hangulata remélem, itt van. Lesz hosszabb anyag is. Mivel azonban a 2500 fotó és a két órányi videoanyag válogatása,… Bővebben ›
Édesanyám, Fehér Györgyné tanítónéni, a „Gyüttmentek Velencén” – bejegyzésem után. elgondolkodott. A Bethlen Gábor-utcai kis „smasszerkolónia” hogyan, honnan lett annamajori, és csak aztán velencei? Nekiindult, és feltérképezte, honnan is keveredtek oda. szerző: Fehér Györgyné Azt eleve tudtuk, hogy Annamajor (Baracska)… Bővebben ›
Pár hete az ifjú Berta Kristóf egy kis füzettel lepett meg. Tóth Sándor cipőfelsőrész-készítő, iparosember hadinaplójával, amit 1944. novembere és 1945. áprilisa, a hadifogoly Tóth halála előtti időkig írt. Aztán hozzászólt valahavolt baka Berta unokája. Most a történet néhány történeti… Bővebben ›
Kis barátnőmet, Emmát, hazavitte anyukája. Férfiszüvem egy aprócskát megtörött. A bánatot enyhítendő áprilisi kedvencemet, spárgát készítettem. Erről szól a bejegyzés. Ennél ilyet? Tehát : imádom a spárgát. És nincs lányom, pedig szerettem volna. Nagyon. Pár órát nálunk állomásozott Emma, akinek… Bővebben ›
Kevesen tudják Velencén, sőt Magyarországon, milyen kézzelfogható nyomai vannak nálunk az emberi kultúra korai időszakainak. Fülöp Gyula a középkorig bezárólag mondta el ezt. Hangfelvétel. 2016. április elsején Galambos Györgyné Mária, elméletben pedig a Velencei Helytörténeti Egyesület szervezésében előadást hallgattunk erről… Bővebben ›
Milyen volt egy „kétlaki”, Velencét és Pestet megélő fiú élete az ötvenes években? Szentai György megírta nekünk. Szerző: Szentai György Budapesten születtem, de néhány hónap kivételével, ötéves koromig Velencén éltem, azután 1950-től 1962-ig minden iskolai szünetet is nagyobbrészt… Bővebben ›
A szép történetekben gyakran akad fordulat. A hadinaplóéban az, hogy hogy Tóth Sándor története gyerekkori játszótársam története is. Fülöp Berta Helga Tóth Sándor unokája. A publikálás után megkeresett. Arcot adott Tóth Sándornak. Megkértem, írja meg, ő hogyan látja nagyapját és… Bővebben ›
A napokban levelet kaptam Kerekesné Tóth Szilviától, aki a WEB-en talált meg. Azt kérdezte, érdekelne-e Gárdony Pál, valamikori virilistánk, jeles lovasember portréja. (Mert hiányoltam korábban.) Örömmel mondtam igent. A levél így szólt: „Kedves Árpád! Mint írtam, Dr. Vecseklőy József A… Bővebben ›
