Nagyobb településeknél a helytörténész kihívása a megfelelő források kiválasztása és a közlések helytállóságának ellenőrzése, rendszerezése. Velence esetében ez máshogy van! Velence kis település, és még ennél is kisebb volt a közelmúltig. Aki Velence 1945. előtti történetével akar foglalkozni, azzal szembesül,… Bővebben ›
A Fejér megyei Levéltárban az alispáni iratok között, a világháború nyomai után kutakodva találtam a hegyközség 1915-ös szabályrendeletét-benne név szerint felsorolva az összes tulajdonost. Ez a bejegyzés elsősorban azoknak szól, akik keresnek valamit a hegyen. Velence történetének azokról az utolsó… Bővebben ›
Az elmúlt hónapokban számos bejegyzésben vettem sorra Velence és a Velencei tó környékének II. világháborús eseményeit. Bár soha semminek sincs teljesen vége, e záró bejegyzéssel igyekszem megfogalmazni a munka néhány tanulságát. 1/ Velence (és a tó környéki települések) II. világháborús… Bővebben ›
A sorozat II. részével 1941-ig jutottunk el Tükrös történetében. A következő három rész Tükrösről szóló emlékirat, interjú, illetve Jancsó Mózes pályafutásának bemutatása révén mutat valamit a pusztáról és környezetéről. Most az 1942-től a ’90-es évekbeli ledózerolásig foglalom össze az információk… Bővebben ›
Velencén a Margit Állás építésének földmunkáit nem a kivezényelt lakossággal végeztették, hanem munkaszolgálatosokkal (a későbbiekben MUSZ-osok). A környező települések (pl. Székesfehérvár, Martonvásár, Érd esetében) a polgári lakosságot és (ritkábban) a sorkatonákat kötelezték a földmunka elvégzésére. Kápolnásnyék és Velence talán azért… Bővebben ›
1946-ban és 1947-ben is Velence képviselőit az újjáépítések mellett más súlyos kérdések is gyötörték. Legalább két alkalommal foglalkoztak a falu településrészeinek helyes elnevezésével, az abban uralkodó szomorú állapotok felszámolásával. 1947. tavaszán, 18-as szám alatt végül azt a határozatot hozták, hogy… Bővebben ›
A világháború (Velence szempontjából) utolsó szakasza 1945. tavasza, a „Tavaszi Ébredés”-hadművelet. A szovjetek és szövetségeseik 1945. februárjában a Bécs felé indított támadásra készülődtek, amikor a viszonylag kisebb intenzitású küzdelmeket a németek jelentős, páncélos erőkkel folytatott ellentámadása törte meg március első… Bővebben ›
Balassa Katalin, ismerőseinek Kató néni, 1901-ben, Kápolnásnyéken született és 1978-ban, Csákváron hunyt el. Síremléke a kápolnásnyéki temetőben található. 1919-ben Veszprémben, az Angolkisasszonyoknál volt diák, sejthetően 1923-24-ben végezhetett. 1924-től 1955-ig tanít(hat)ott a kápolnásnyéki katolikus iskolában, későbbi pályafutása egyelőre még feldolgozatlan. A… Bővebben ›
A velencei Kishíd (szerencsére) ma is áll. Gyerekkoromban mindennap azon jártam át gyalog vagy biciklivel az iskola felé. Kedvenc játékom volt, hogy a közepén a víz játékát figyeltem. Elképzeltem, hogyan sodorja tova a Csontréti patak (szélesnek ritkán látott) árja képzeletem… Bővebben ›
1944. karácsonyán befejeződött a harc egy szakasza. Többszörösen is befejeződött. Katonailag azzal, hogy térségünkben tönkreverték a nagyobb, önálló harcra még képes magyar alakulatokat, amelyek innentől még inkább alárendelődtek a német hadseregnek. A többé-kevésbé stabil, áttekinthető, hagyományos hadi helyzeteknek is vége… Bővebben ›
Velenceblog 