1944. március 19-én, az akkor 46 éves dr Spät Imre szükségét látta képeslapot küldeni Budapesten élő özvegy, hetvenéves édesanyjának. Az előző bejegyzésben (Hagyaték-1.rész) megörökített Halda írógépen egyebek mellett virágnyelven arról írt, éjjel fenn voltak (aligha pár nappal azelőtt) és hallgatták… Bővebben ›
Emberek
Hagyaték – 1.rész: Spät doktor írógépe
Minden történetet el kell kezdeni valahol! Ezt ott kezdem, ahol valójában befejeződik. 2014. tavaszán a Fejér Megyei Levéltár szépen felújított épületében ültem a Fejér vármegyei alispán világháború utáni papírjai között háborús statisztikákat keresgélve, amikor egy vékonyka köteg akadt a kezembe…. Bővebben ›
Velence a II. világháborúban 12. rész: Kárjelentés, az újjáépítés első pillanatai (1945. április-augusztus)
Március 24 (27?) után nem sokkal működni kezdett a vármegyei kommunikáció kezdetleges formája. Láncban másolt levelek, hártyapapír-darabkák, újrafelhasznált papírfecnik segítségével pótolták a telefonhálózat és a posta hiányát. Jó lett volna e bejegyzést velencei fotókkal illusztrálni, a képek akkori elkészítésének azonban… Bővebben ›
Velence-Tükröspuszta II: 1933-41 között
A két világháború közötti Tükröspuszta leírása Tóth Lászlóné Zsuzsa nénitől származik. Zsuzsa néni önéletírásában (ennek közlésére sajnálatos módon egyelőre nincs lehetőség) és interjújában számolt be gyermekkora e szakaszáról (9 és 16 éves kora között). A kornak itt jelentősége van. Zsuzsa… Bővebben ›
Velence a II. világháborúban 10. rész: Balassa Katalin naplója (1944. december 4-1946. szeptember 15.)
Balassa Katalin, ismerőseinek Kató néni, 1901-ben, Kápolnásnyéken született és 1978-ban, Csákváron hunyt el. Síremléke a kápolnásnyéki temetőben található. 1919-ben Veszprémben, az Angolkisasszonyoknál volt diák, sejthetően 1923-24-ben végezhetett. 1924-től 1955-ig tanít(hat)ott a kápolnásnyéki katolikus iskolában, későbbi pályafutása egyelőre még feldolgozatlan. A… Bővebben ›
Velence a II. világháborúban 9. rész: Katonabögre
Az ütött-kopott katonabögrét Tóth Lászlóné Zsuzsa nénitől kaptam ajándékba a Vele folytatott beszélgetések alkalmából. Történetét így írta meg Zsuzsa néni: Időpont: 1944. karácsonya körül, helyszín: Agárdpuszta, Sigray uradalom „Mi megint takarítottunk, a németek valamilyen fehér port szórtak a padlóra és… Bővebben ›
A Kishíd és az 1940-es Medárd-napi nagy esőzés története
Gyűjtötte: Galambos Mihály, lejegyezte: Galambos Mihályné Zsuzsa, adatközlők: Bencsók Sándorné sz. Galambos Anna (1930. Velence), Horák Józsefné sz. Vida Margit (1936.Velence) Galambos József (sz 1935. Velence) Bognár Imre (sz: 1943. Velence) Az alábbi történet alapinformációja egy beszélgetés, melyben Galambos… Bővebben ›
Bakos István (1886-1959) története a háborúkkal és a Nagyhíddal
elbeszélő: Juhász Gyula (JGY) (sz: 1949. Velence); ötletadó: Somhegyi Béláné Judit, (a Velencei Helytörténeti Egyesület tagja); lejegyezte: Fehér Árpád (FÁ) FÁ: Kedves Gyula, egy egyesületi rendezvényen került szóba Somhegyi Judit révén, hogy az egyik felmenődnek a Nagyhíd emléke adott erőt… Bővebben ›
Velence a II. világháborúban 8. rész: Tisztogatás
A tisztogatás viszonylag ismert fogalom a történelmet olvasók körében. Az aktív háborús cselekmények után közvetlenül, a még veszélyes ellenséges gócok felszámolását takarja a csapásmérő harci egység vagy az őket követő rendészeti alakulat által. A tisztogatás hivatalos célja a frissen elfoglalt… Bővebben ›
Velence – Tükrös Pusztáról I. rész, 1919-ig
Bevezetés Tükröspuszta (lásd még: Tükrösmajor, Tükröstanya) (helye) Velence közigazgatási területének egyik legdélebbi pontja. A hol majorként, hol tanyaként vagy pusztaként megjelölt terület egy kb. 15 hektár (500*300 m) területű, kb. 1 km bekötőúton megközelíthető, parkosított gazdaságból, és az idők folyamán… Bővebben ›