Ahogy az előző Woynarovicz bejegyzésben írtam, fotóinak talán fele Sukorón született. Ide kötődik az a három fotó, ami egy -szakértők szerint- kényszerleszálló vadászrepülőt mutat be. A fejtörő itt kettős volt. Az első kérdés az, mit látok? A második: hogy hol… Bővebben ›
(forrásismertetés, családi emlékek) Sütő Zoltánné Szentai Mária kiegészítésével Kevés olyan magyar familia van, ahol ne lett volna második világháborús hadifogoly a történetében, vagy előtte, közben, később elhurcolt családtagja. A Woynarovicz fotók történetét kutatva botlottam bele az alább röviden ismertetett adatbázisba…. Bővebben ›
Ennek az írásnak első változata a Fejér Megyei Hírlap nyomtatott illetve online felületén látott napvilágot 2022. december 27-én. Már akkor terveztem egy képekkel és jegyzetekkel bővített szöveg közreadását a velenceblogon. Időközben két fontos levéltári dokumentum került a látókörömbe, így a… Bővebben ›
Talán Lázár Ervin írta, a Világ ott vár a kert végében, balra. (Néha, sajnos „balkézről”.) Ezt e bejegyzés is bizonyítja. Kárpáti Miklós (legalább két) és Asztalos Endre kiegészítéseivel Történt, hogy a Darabanth árverési ház két fotót hirdetett, amin munkások állítanak… Bővebben ›
szerző: Kárpáti Miklós (Az eredeti publikáció megjelenése: velma.hu, 2022. július 07.) 1944 júniusának közepén a Velencei-tó környékén nem sokat lehetett érzékelni a háborúból. Vitorlások szelték a hullámokat, kezdtek megtelni a nyaralók, kinyitottak a strandok, esténként cigányzene szólt a kerthelyiségekben. Legalábbis… Bővebben ›
(Az életút vonala) Bevezetés Ezelőtt 78 évvel Velencén magyar, szovjet, német katonák gyilkolták egymást. Velük pusztult a lakosság. Az első hónapban a szovjetek a tó déli részéről, a magyar tüzérség az északi oldalról lőtte, bombázta a másikat. Aztán karácsonytól minden… Bővebben ›
Szép, napos reggel volt aznap! A köd lassan felszállt, a Nap sem narancsszín, indulni kéne már! Pumpálok, megnyújtom az izmaim, indulás! Vár a Csepel-sziget! Velencét Pusztaszabolccsal régi út köti össze. Jelenleg a 6207-es számot viseli. Hogy milyen régi pontosan, nem tudhatom…. Bővebben ›
A vasutas történet első pillanatától ott volt a háttérben a nagyipar, meg az iparosok versenye, a hajtóerő. Ahogy múlóban az európai tömegtermelés, úgy alakult át vele a vasút. Egy családi esemény révén Ercsin keresztül vezetett a bicikliutam. Kedvesemmel betévedtünk a… Bővebben ›
Eddig gyakran elvont, nehezen megfogható dolgokat említettem. Gazdaságtörténet, statisztika, néprajz… Ez, az utolsó rész kicsit más lesz. A Kápolnásnyék-Ercsi közti girbe-gurba kisvasútnak van még kevés nyoma, vannak élő szemtanúi, akik ültek rajta. Síndarab Apa udvarában. Egy emlék talpfaszög gyerekkori földimtől…. Bővebben ›
(Bocsánat, ez a szöveg nehézkesebb lesz az illendőnél!) Ma a vasúti élmény többségünk fejében elsősorban a személyszállításé. A hajnali, reggeli, vasúti úté a munka, iskola, vagy bármi más felé. Persze, sohasem volt egészen így, eleinte különösen nem. Ebben a bejegyzésben… Bővebben ›
Velenceblog 