Szerző archívumok
Velencei vagyok, fotós, pecás, biciklis és apa.
-
Önblog 2: Káplárok és Vargák
szerző: Fehér Györgyné Varga Mária Ez a bejegyzés családunk anyai ágának rövid története úgy, ahogy Édesanyám – VM- emlékszik. (Én meg jól lábjegyzetelem, belefirkálok, na!- FÁ.) Anyai ágon őseink életéből a település neve és története biztos. A legrégebbi ősök… Bővebben ›
-
Tóth Sándor beadási könyve (1954-56)
A Berta testvérek jóvoltából a maga korára jellemző kordokumentumot kaptam egy időre. Ez Tóth Sándor, valamikor Kápolnásnyék-csekési földműves beadási könyve. Tóthékról szinte semmit sem tudok. A fennmaradt töredékes dokumentumok arra engednek következtetni, hogy idős Tóth Sándornak (aki korábban „bankszolga”, (banki… Bővebben ›
-
Önblog 1: Bevezetés
Idén leszek ötven éves. Se dicsőségnek, se kellemetlenségnek nem tartom. Határkőnek viszont igen. Kiváló ürügy arra, hogy felvegyem a kapcsolatot elhanyagolt rokonaimmal, meglátogassam gyermekkorom helyeit. Te, Kedves Olvasó az „Önblog” –címke alatt a következő években familiám és saját életem történetének… Bővebben ›
-
A velencei Anna Gőzmalom története VI: Megint maláta és ismét ágyú (1919-1945)
Szerzők: Felletár Zsolt, Fehér Árpád, Kupi László Az előző, malommal kapcsolatos bejegyzésekből kivehető, hogy sok viharon jutott túl 1919-ig a malom. Az 1919 és 1945 közötti szűk három évtized a malom létének utolsó szakasza. Nem kevésbé kalandos, mint az eddigiek…. Bővebben ›
-
A Velencei Anna Gőzmalom története V : Maláta és ágyú (1896-1919)
szerzők: Felletár Zsolt, Fehér Árpád, Kupi László (Kárpáti Miklós és Galambos Györgyné információi alapján az utolsó módosítás dátuma: 2015.08.06.) 1896-tal végképp befejeződött a malom dicsőséges, „lisztes” korszaka, és valami újabb kezdődött: a liszté és malátáé. Erről, és az I. világháború… Bővebben ›
-
Az óvodai tábla története
szerző: Nagy Károly A tábla tanulsága szerint 1929-ben nagy felújításon esett át az épület, a felsorolt nagyhírű személyek anyagi támogatásával. Ennek emlékére helyezték el a táblát a munkálatok végeztével az utókor okulására. Aztán zajlott a történelem, és a második háború… Bővebben ›
-
A dabasi Halászok csekési síremléke
Csekés Kápolnásnyék északi dűlője, a pázmándi Szőlőheggyel határosan. Valahol a XIX. század végén, a XX. század hajnalán itt temetkeztek a dabasi Halászok. Olvastam már a síremlékről, mégpedig Csordás Lajos 2012-es írásából (8.oldal). Csak éppen nem tudtam, hol keressem a Csekést… Bővebben ›
-
Hangya-naptár 1942-ből: Lali a frontra megy
A naptár tulajdonosa és a hivatkozott, Moharos Lajossal kapcsolatos kutatások szerzője Berta Gyula és Berta Kristóf A világháborúig (meg még jó darabon utána) a vidék népszerű olvasmánya volt a kalendárium. Praktikus, napi életet megkönnyítő információk, rövid, olvasmányos írások, ismeretterjesztés és… Bővebben ›
-
Tükröspusztáról és Jancsó Mózesről – Amit mostanában mások adtak hozzá
Az elmúlt hetekben két forrásból is új információk bukkantak fel Tükröspusztáról és annak 1921-39 közötti, a major akkori sorsát alapvetően meghatározó intézőjéről, Jancsó Mózesről. Ez a bejegyzés a friss forrásokat idézi. Egyesületünk és a Csuti Géza által vezetett pusztaszabolcsi… Bővebben ›
