Átmenet. Ilyen volt a Szabolcsi útra dűlő. Parasztok és nagybirtokosok földje között félúton. Nyék és Gárdony között félúton.
A földterület a Gurjal, az Urasági Szilfák és a Rétiföldek dűlői közé ékelődött be. Nyugatról a (Puszta)Szabolcsi út határolta.
A Szabolcsi útra dűlő az 1853-as kataszteri térképen- a 10. sorszámmal jelölt terület
A Velence akkori közigazgatási területéhez tartozó terület 7%-át jelentette ez a termőföld-terület. Nyugatról a nagybirtokosok által birtokolt Urasági Szilfák, keletről az inkább paraszti Alsó Nyék és Felső Besnyői dűlő határolta. Ez a föld sem nem nagy, sem nem kicsi, sem nem túl jó, sem nem túl rossz-jellemzően a korábban jobbágyföldön gazdálkodó armális nemeseknek és komolyabb vagyonú parasztoknak jutott.
A tulajdon és haszonélvezet jogán összesen 79 magánszemély és községi intézmény és hivatalnok birtokolt itt földet. Listájukat ITT OLVASHATOD.
Kereszturi Pál tanyája az 1884-es kataszteri térképen. Kis tanya lehetett, mert a térkép 1885-ös katonai változatán, Magyarország III Katonai Felmérésén nem szerepeltették
A 757 518 négyszögöl (összesen 473,4 kataszteri hold) területből 99% volt szántóterület, a maradék 1%-on Kereszturi Pál tanyája és némi rét volt megtalálható.
A terület művelési ág szerinti arányai
Összesen 245 kisebb-nagyobb birtokrész tartozott a dűlőhöz. Ezek átlagos mérete 1,93 hold volt, a már korábban megszokottakhoz hasonlóan nagy szórással. A legkisebb birtokrész 126 négyszögöl rét volt Meszlényi István birtokában. A legnagyobb egybefüggő szántóterület, a Szücs Lajosné birtokában lévő 18,25 holdas szántó.
A birtokrészletek méret szerinti eloszlása a Szabolcsi útra dűlőben 1884-ben
Az egyéni tulajdonok (a természetes személyekhez vagy haszonélvezőkhöz köthető birtokrészek egyénenként összesített méretére) a bevezetésben írt átmenetiség volt jellemző. Míg a keleti szomszéd Alsó Nyék-Felső Besnyői dűlő egyéni birtokainak súlypontja 1-3 kataszteri hold közé esett, a nagybirtokosok Urasági Szilfái területei meg jócskán 10 kataszteri hold fölé (átlagosan 287!!! kataszteri hold volt) , a Szabolcsi Útra dűlő egyéni birtokainak összesített mérete 4-10 kataszteri hold közé esett, és csak az említett Kereszturi illetve Szücsné esetében érte el vagy haladta meg a 18 holdat.
A birtokok kategóriánként mérete táblázatban, összevetve a két szomszédos dűlővel
| egyéni birtokméret kategória | Alsó Nyék | Szabolcsi útra | Urasági Szilfák |
| 1 kat hold alatt | 1% | 0% | 0,0% |
| 1-2 kat hold között | 20% | 0% | 0,0% |
| 2-3 kat hold között | 33% | 11% | 0,0% |
| 3-4 kat hold között | 12% | 5% | 0,0% |
| 4-10 kat hold | 29% | 42% | 0,1% |
| 10 kat holdon felül | 6% | 41% | 99,8% |
| Összesen | 100% | 100% | 100,0% |
A birtokok méretkategóriánként összevetve a két szomszédos dűlővel-grafikusan ábrázolva
A 83 egyéni tulajdonos és haszonélvező köréből 17 községi intézmény, egyház, egyházi szereplő, közigazgatási személy státusu volt. 63 természetes személy és két közös tulajdonos volt a birtokíven megtalálható.
Ha a tulajdonos familiákat vizsgálom, az átfedéseket és a falusi közintézményeket kihagyva összesen 36 családnév marad. Őket összesítve itt olvashatod:
| Nevek | Össz n.öl | birtokrész szám |
| Aichmayer | 8054 | 2 |
| Bárány | 8235 | 2 |
| Bognár | 86321 | 28 |
| Bognár József és lánya | 2762 | 1 |
| Dobozi | 8339 | 2 |
| Dömsödi | 8429 | 3 |
| Farkas | 12355 | 4 |
| Füsi | 3063 | 1 |
| Galambos | 8391 | 2 |
| Géjó | 25180 | 10 |
| Hajdu | 11500 | 4 |
| Horváth | 29662 | 11 |
| Horváth József és birtokostársa Horváth Pál | 11158 | 4 |
| Kemény | 4257 | 1 |
| Kereszturi | 33094 | 12 |
| Kis | 44512 | 14 |
| Kis József és birtokostársa Szórádi András | 12254 | 4 |
| Klein | 24812 | 8 |
| Kovács | 8386 | 2 |
| Kupi | 13402 | 5 |
| Kupi | 2156 | 1 |
| Lestár | 7069 | 2 |
| Ludmann | 18813 | 8 |
| Lukács | 2105 | 1 |
| Lukácsi | 12537 | 4 |
| Márczi | 4347 | 1 |
| Meszlényi | 8850 | 3 |
| Mike | 8209 | 2 |
| Nagy | 13328 | 4 |
| Németh | 8081 | 2 |
| Pászik | 8057 | 2 |
| Pintér | 4208 | 1 |
| Posvai | 14089 | 6 |
| Retezi | 9728 | 4 |
| Sági | 18457 | 6 |
| Schmidt | 8039 | 2 |
| Szórádi | 18500 | 6 |
| Szücs | 115159 | 30 |
| Tóth | 18545 | 8 |
| Tuba | 14611 | 6 |
| Tuba | 3102 | 1 |
| Velencze jegyzői alap | 1845 | 1 |
| Velencze község | 1160 | 1 |
| Velenczei jegyzői alap | 2571 | 1 |
| Velenczei kat. Iskola | 2563 | 1 |
| Velenczei kat. Lelkészet | 8301 | 2 |
| Velenczei közbirtokosság | 8013 | 2 |
| Velenczei r.k. egyház | 2768 | 1 |
| Velenczei r.k. harangozó alap | 3117 | 1 |
| Velenczei r.k. iskola | 2529 | 1 |
| Velenczei r.k. lelkészet | 7889 | 2 |
| Velenczei ref egyház | 555 | 1 |
| Velenczei ref harangozó alap | 1605 | 1 |
| Velenczei ref iskola | 2684 | 1 |
| Velenczei ref lelkészet | 8199 | 2 |
| Velenczei ref. Egyház | 3409 | 1 |
| Velenczei ref. Harangozó alap | 1595 | 1 |
| Velenczei ref. Iskola | 2474 | 1 |
| Velenczei ref. Lelkészet | 7928 | 2 |
| Vida | 6157 | 2 |
***
Mi következik mindebből?
Néhány feltevés!
Mindenekelőtt az, hogy harminc évvel a jobbágyfelszabadítás után voltak földek, ahol a tulajdoni átalakulás gyökeres volt. Ilyennek gondolom az Urasági Szilfákat, majd később a vasút révén felértékelődött, Tó Alsó részén, valamint a Felső Nyék –dűlőket, gyakorlatilag az összes majorsági földet, és részben a Szőlőhegyet.
Más területeken-ilyen volt a Gurjal, az Alsó Nyék, a Szabolcsi útra, valamint a Rétiföldek és a rossz minőségű Csontrét- a tulajdonszerkezet sokkal lassabban változott a piaci érdeklődés lanyhasága miatt. Így maradt meg még egy darabig a szegényebb (de nem a legszegényebb!) parasztok földjének az Alsó Nyék, a középparasztnak a Szabolcsi útra vagy a Rétiföldek területe.
Még hátravan a Rétiföldek, Csontrét, a Velencei-tó és a Tó Alsó Részén dűlők szöveges leírása, aztán az adattömeg negyedét kitevő Szőlőhegyé (ezt még nem rendeztem adattáblába) . Ezután következhet néhány bátortalan szociológiai kísérlet annak bemutatására, hogy milyen is lehetett a falu vagyoni szerkezete 1884-ben. Már a Szórádi-féle középparasztok (kisnemesek) után fennmaradt forrásemlékek is szegényesek. A falu társadalmának kb. felét kitevő zsellérleszármazottakra, nincstelenekre az egyházi anyakönyvekből és a megyei levéltár főispáni dokumentumai anyagában lehet utalásokat keresni- meg a korszak agrármozgalmainál, az inségmunka-akciók szervezésénél és más “vidám” címszavak alatt.
Kapcsolódó bejegyzések:
– Velence a jobbágyfelszabadítás korában IV: Földek, földbirtokviszonyok, földbirtokosok
– Velence 1848 után I. rész: Összkép a jobbágyfelszabadítás után
-Velence 1848 után II. rész: A (belső) falu szerkezete 1884-ben
– Velence 1848 után III. rész: (Volt) majorsági birtokok és (többnyire) új tulajdonosaik-összkép
–Velence 1848 után IV: Birtokok és tulajdonosaik 1884-ben-Felső Nyék-ki a határra-dűlőn
–Velence 1848 után V : Az Alsó Nyéki dűlő – Urak földje, paraszt földje
– Velence 1848 után VI: Az Urasági Szilfák-dűlő és tulajdonosai
–Velence 1848 után VII. rész: A Gurjal –dűlő-1884-ben
Források:
A Fejér Megyei Levéltár megyei földhivatali anyagai Velencére vonatkozó része
Kategóriák:Adatok, Gazdaság, Gárdony, Kápolnásnyék, Statisztika, Település-szerkezet, Velence, Velence térkép, Velencei tó, XIX. század
Velenceblog 
Hozzászólás