Velence

Mikoviny Sámuel (1700-1750) vármegye-térképei, ezen belül is Fejér vármegyéé-részleges forrásismertetés

Mikoviny Sámuel (1700-1750)  vármegye-térképei, ezen belül is Fejér vármegyéé-részleges forrásismertetés Évekkel ezelőtt írtam már Mikoviny Sámuelről. Most ismét nekirugaszkodok. Mikovinyt a magyar tudományos térképészet meghatározó alakjának tartja a térképész-szakma. Pályafutása elválási pont a térképészet  művészeti és a szakmai megközelítése között…. Bővebben ›

Önblog: Batyu-vagy „útravaló”?

Szeretteimet gyakran idegesítem kisebb nagyobb, kéretlen ajándékaimmal, tukmált, vagy annak érzett (túl)gondoskodással. ( Tudom, ezt a gyengeségem, próbálnék „megjavulni”,  egyelőre szerény sikereim vannak.) Édesanyám születésnapomra egy történettel ajándékozott meg, amiben leírja a dolog magyarázatát. Ha van kedved, olvasd! Szerző: Fehér… Bővebben ›

Velence esete a faktoiddal-másodszor: A valóság és annak égi (?) mása (Fiktív napló egy velencei újságcikk keletkezéséről, valamint a sajtómunkások módszereinek változtathatatlanságáról – 1956-ban)

Egy hónapja komolykodva próbáltam értelmet adni egy 1956-os újságcikknek, ami talán érdekes próbálkozás volt részemről, de lehet, hogy nem. A forrás eredeti megtalálója, Kárpáti Miklós barátom, most más oldalról, ifjúkori személyes élményei, a szépirodalom – a groteszk – eszköze, alkotás… Bővebben ›

Velence esete a faktoiddal

„Akkor hát hol létezik a múlt, ha egyáltalán létezik? – A feljegyzésekben. Le van írva. – A feljegyzésekben? És? – Az emlékezetben. Az emberek emlékezetében. – Az emlékezetben. Akkor rendben van. Mi, a Párt uralunk minden feljegyzést, s mi uraljuk az emberek emlékezetét. Tehát… Bővebben ›

Két pár

Hónapok óta már előttem van két fotó, valahonnan a XX. századból. Mesélek róluk egy keveset, ha érdekel. Az első  az 1930-as évekből származik. Tóth Lászlóné Zsuzsa néni hagyta rám pár évvel ezelőtt. A Tóth házaspár 1938-ban Édesapját, Tóth Józsefet és… Bővebben ›

Óda az öreg parasztházhoz

Nem túl divatosak ezek a szavak. Az idő sem az, az öregség sem az, mégis, ha a viselőjében marad tartás, erő, ugyanolyan szép, mint bármely más idő. Ilyenkor a magam részéről nem szégyellek (öreges) ódát zengeni. A Viola utca 10…. Bővebben ›