Ahhoz, hogy az 1884-es velencei kataszteri térkép a maga bonyolultságában létrejöjjön, hogy a jobbágyság helyébe a parasztság kapitalista változata kerüljön, nagyon sok feltételnek kellett teljesülnie. Leginkább politikainak, részben pedig műszakinak. Ezeket veszem most sorra. Mi az, ami az 1817-es… Bővebben ›
helytörténet
Velence 1848 előtt II: Velence népessége
…Egészen pontosan a jobbágyfelszabadítás küszöbén. Ebben a bejegyzésben arról írok, hogyan festett Velence lakossága a forradalom idején. E nélkül nehezen lenne érthető, mi, és hogyan történt a következő évtizedben. Az adatokat számos helyről kellett összeszedni. Az így kialakult eredményt persze,… Bővebben ›
Velence 1848 előtt I. rész: Ahogy a történet kezdődik
Az elmúlt hónapokban, kezdetben Somhegyi Jutka unszolására, majd nagyonis önként a Velencei-tó jelenét meghatározó átalakulással, az üdülőterületté válás kezdetével foglalkoztam. Ennek adatgyűjtése kapcsán, a Széchenyi Könyvtárban várakozva tévedtem be a könyvtár térképtárába. Velencéről egyetlen komolyabb térképet őriznek ott, az 1853-as… Bővebben ›
A Velencei tó-parti üdülőkorszak hajnala VIII : Tóth Kálmán: Horgásszon a Velencei-tavon (1940.) -forrásközlés
2015.01.17: Kárpáti Miklós (KM) kiegészítéseivel Már tartott a háború, de még nem fájt igazán. Még volt ember, aki hétvégente a szabadba vágyott és nem élelmiszert próbált felhajtani. Tóth Kálmán tóbérlő ekkor írta az alább olvasható reklámfüzetét, mely a horgászok… Bővebben ›
A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala VI: Votisky Antal „A Velencei-tó problémái”-röpirata 1934-ből-forrásközlés
1934-re a Velencei –tavi első nagy parcellázási hullám túljutott a horizontján. A Budapestről szabadba vágyók ezerszám vettek itt telket. Polgár Iván 1914-es víziója jórészt beteljesült és kissé meghaladottá vált. A tókörnyék három generációnyira volt csak a jobbágyfelszabadítástól (1848.) és az… Bővebben ›
A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala V : A (Gárdonyi és ) Velencei Fürdőegyletről
A tó környékére betelepülő nyaralók falusias állapotokkal és mezőgazdaságból élőkkel találták magukat szemben, akik évszázadok megszokásai mentén élték a maguk világát. A nyaralóknak más elképzeléseik és érdekeik voltak, amiket érvényesíteni is igyekeztek. Ennek mikéntjéről szól ez a bejegyzés. Már korábban… Bővebben ›
Velence Hegyközség 1915-ös szabályrendelete-forrásközlés
A Fejér megyei Levéltárban az alispáni iratok között, a világháború nyomai után kutakodva találtam a hegyközség 1915-ös szabályrendeletét-benne név szerint felsorolva az összes tulajdonost. Ez a bejegyzés elsősorban azoknak szól, akik keresnek valamit a hegyen. Velence történetének azokról az utolsó… Bővebben ›
„Feltámadt” a velencei zsidó temető
A velencei zsidó temető maradványa gyerekkorom óta Velence egyik szégyenfoltja volt. A gazdátlan, szeméttel teledobált kis terület inkább a nemtörődömségre emlékeztetett, mint a múlékonyságra. Idén ősz óta más a helyzet. A velencei zsidó temető területe a Velencei Református Egyház tulajdonában… Bővebben ›
A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala IV: Interjú Farkas Józsefné Éva nénivel-ahogy a gyerek, majd fiatalasszony látta
Ha Éva nénire gondolok, belül nevetek! Ez tőle jön. Külön ajándék, hogy arról beszél, amiben hiszek: a világ itt van az orrunk előtt! Hagyd a francba az aktuális szappanoperát és kirándulj inkább vele! (Kedves Olvasó, ezúttal más érdekességgel is szolgálhatok: … Bővebben ›
A velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala II : A parcellázások kora (1930-1945)
A sorozat első részében sorra vettem mindazokat a körülményeket, amik előkészítették a harmincas években, robbanásszerűen megindult átalakulást, mely mára részben üdülőkörzetté, részben a budapesti agglomeráció alvóvárosává tették a Velencei-tó környékét. Most az első nagy parcellázási hullámot írom le 1931-39 között,… Bővebben ›