A világháború (Velence szempontjából) utolsó szakasza 1945. tavasza, a „Tavaszi Ébredés”-hadművelet. A szovjetek és szövetségeseik 1945. februárjában a Bécs felé indított támadásra készülődtek, amikor a viszonylag kisebb intenzitású küzdelmeket a németek jelentős, páncélos erőkkel folytatott ellentámadása törte meg március első… Bővebben ›
történelmi térkép
Velence – Tükrös Pusztáról I. rész, 1919-ig
Bevezetés Tükröspuszta (lásd még: Tükrösmajor, Tükröstanya) (helye) Velence közigazgatási területének egyik legdélebbi pontja. A hol majorként, hol tanyaként vagy pusztaként megjelölt terület egy kb. 15 hektár (500*300 m) területű, kb. 1 km bekötőúton megközelíthető, parkosított gazdaságból, és az idők folyamán… Bővebben ›
Velence a II. világháborúban 6. rész: A harcok első szakasza (1944- december 5 és 24 között)
Velence II. világháborús eseményeinek ismertetését a háborús cselekményekkel, illetve azok közvetlen előzményeivel folytatom. Ez az időszak a legkönnyebben követhető a (magyar) kutató számára, mert ekkor még szétszórtan magyar egységek is résztvettek a küzdelmekben, így nem szükséges orosz vagy német levéltári… Bővebben ›
Velence, a II. világháborús hadszíntér 3. rész: A Margit Állás építésének eddig megismert körülményei
Légy Társszerző! Ha adatod, családi emléked van a II. Világháborúról Velencén, különösen, ha az képen megjeleníthető, légy szíves, hívj fel a +36 20 439-56-48-as telefonon, vagy írj az arpad.feher1@gmail.com-ra ! Mindenek előtt megköszönöm, és a Te tudásod sem vész el… Bővebben ›
1784-1953: Velence településszerkezetének változása a korabeli térképek alapján
Mint arról korábban (az I. és II. Katonai felmérés anyaga kapcsán) írtam, a nagyobb felbontású és megbízható térképek egyik praktikus haszna az a lehetőség, hogy Velence településszerkezetének változására következtessünk belőle. Az egységes szerkezet kedvéért részben megismétlem az 1784-1858 közötti időszakról… Bővebben ›
1858: Magyarország II. Katonai Felmérése Velencéről
1764 és 1868 között számtalan jó térkép született Magyarországról. Ezek azonban Velence helytörténetéhez nem tesznek hozzá túl sokat. Az I. és II. Katonai Felmérés jelentőségét a részletesség és megbízhatóság adja. A két, nagyjából 80 év különbséggel keletkezett térkép tanulmányozásával következtetéseket… Bővebben ›
1782-1785: Magyarország Első Katonai Felmérése
A munkát még Mária Terézia rendelte el, de Magyarország felmérésére II. József idején került sor. Története rövid változatát a Wikipedia -n éred el. Ha belemelegednél, keresd Jankó Annamária idevágó könyvét, vagy az Arcanum Kiadó témához kapcsolódó DVD-jét! Mint írtam, Mikovinytől… Bővebben ›
1810 körül: Görög Demeter (és Lipszky János) Fejér vármegye-térképe
Mikovinyék után a XVIII. században már több remek térkép született, amik forrásértéke Velence szempontjából elhanyagolható. Történeti érdekessége azonban van, különösen, ha a Tisztelt Olvasó érdeklődik a térképtörténet iránt is. A XVIII. század vége a központi hatalom fokozatos erősödését hozta, vele… Bővebben ›
1742: Mikoviny Sámuel és Fritsch András Erik Fejér megye-térképe
Mikoviny megyetérképének rövid története szerint Mikoviny mestere, Bél Mátyás „ Notitia ”-jához készítette azokat a térképeket, amik Velence és a tókörnyék szempontjából Lázár (1528.) óta az első igazi minőségi ugrást jelentik a térképek terén. Először: megyetérképről van szó, amely részletgazdagsága… Bővebben ›
XVII-XVIII. századi térképek Hondiustól La Feuille-ig (1611-1747)
A XVII. század témánk (Velence története) szempontjából kevés újat hozott a térképek terén. E közben külföldön a térképészet fokozatosan magasabb színvonalúvá vált. Megjelentek a világatlaszok, egyre több szerepet kapott a funkcionalitás. Magyarországról a hivatkozott kb. százötven évben legalább 25 alaposabb,… Bővebben ›