A képeslap „színe” Velence a lakosságszám gyarapodása tekintetében a vándorlások tartós nyertese. A XIX. század végétől eleinte polgárok és elitbe kívánkozók vettek itt földeket, “birtokot”, maradtak, vagy tűntek el aztán. Pillitz, Beck és sokan mások neve térképeken, épületek, emlékek formájában… Bővebben ›
Bernáth Gábor úr kiegészítéseivel Ugyan, mi lehet izgalmas egy múlt századi, sem nem rokonszenves, sem híressé nem vált figurában? Először talán az, hogy unokája jóvoltából fotókon tűnik fel az arca, azokon pedig itt-ott Tükröspuszta, és úgy, ahogy eddig nem. Másodszor… Bővebben ›
Megszokott eszköz a vasút, ami „A”-ból „B”-be visz. Nem élmény már; infrastruktúra. Emberi életút léptékével „mindig” volt. Ez a „mindig” Velencén legfeljebb 161 év, akkor haladt át sín először Velencén (még ha a vonat talán egy ideig nem is állt… Bővebben ›
A Nagy Háború épp, hogy végetért. A Parlament egyik legerősebb, Horthyék által eleinte méltán rettegett pártja a Nagyatádi –féle kisgazdapárt volt. Fő programja a földosztás. Velence számos tekintetben megosztott volt, az okok egyike pedig pont a földtulajdon. Az I…. Bővebben ›
Kárpáti Miklós szerzőtársam jóvoltából kölcsönkaptam a valamikori Fejér Vármegye 1918-as jogszabálygyűjteményét, ami amolyan közigazgatási kézikönyv-féle. Két lépésben ismertetem. Először magát a dokumentumot teszem elérhetővé, és néhány körülményt ismertetek róla, majd a második bejegyzésben néhány érdekesebb jogszabályról adok ismertetést. *** A… Bővebben ›
Velencének számos harangja volt. Ezek közt azonban van egy kivételes. 1554-ben készült, jó eséllyel protestánsok öntették. Ezen kívül azonban nem tudunk róla semmit! A Meszleny család emlékezete[1] szerint: „A katolikus templomban van az ország [2] legrégibb harangjai közül a… Bővebben ›
Jó ideje írtam már a velencei virilistákról. Köztük voltak a Hajdu testvérek is, akik emlékét ma is tanya őrzi a külterületen. Írtam a sorsukról, amit tudtam. Pár napja az a szerencse ért, hogy Hajdu Géza lánya, Klára asszony talált rám… Bővebben ›
Időnként, szerencsére egyre gyakrabban, az a megtiszteltetés ér, hogy szerzőtársaim akadnak. Egyikük Berta Kristóf. Kristóf 18 éves fiatalember. Dédapja I. világháborús katona, majd az önvédelmi harcok idején (1919.) bizonytalan ideig a Vörös hadsereg katonája, később nyomdász, sportoló. Kristóf első, talán… Bővebben ›
szerzők: Felletár Zsolt, Fehér Árpád, Kupi László (Kárpáti Miklós és Galambos Györgyné információi alapján az utolsó módosítás dátuma: 2015.08.06.) 1896-tal végképp befejeződött a malom dicsőséges, „lisztes” korszaka, és valami újabb kezdődött: a liszté és malátáé. Erről, és az I. világháború… Bővebben ›
Szerző: Kárpáti Miklós Velence történetének egyik érdekes és jelentős ipari emléke az 1857 körül alapított kisvelencei Anna gőzmalom. A mai szakrendelő mögötti dombvonulat lankáján, a Régiposta, Dévér és Malom utca által határolt területen álló, a tó keleti sarkának egykori… Bővebben ›
Velenceblog 