1944. március 19-én, az akkor 46 éves dr Spät Imre szükségét látta képeslapot küldeni Budapesten élő özvegy, hetvenéves édesanyjának. Az előző bejegyzésben (Hagyaték-1.rész) megörökített Halda írógépen egyebek mellett virágnyelven arról írt, éjjel fenn voltak (aligha pár nappal azelőtt) és hallgatták… Bővebben ›
E bejegyzéshez csatolt file-ban a közvetlen harccselekmények kapcsán elhunyt polgári lakosság napok szerint bontott számát mutatom be Baracska, Kápolnásnyék, Velence, Gárdony, Pákozd, Sukoró, Lovasberény és Pázmánd polgári halotti anyakönyvei alapján. A Fejér Megyei Levéltár őrzi a megye településeinek régről megmaradt… Bővebben ›
1944. karácsonyán befejeződött a harc egy szakasza. Többszörösen is befejeződött. Katonailag azzal, hogy térségünkben tönkreverték a nagyobb, önálló harcra még képes magyar alakulatokat, amelyek innentől még inkább alárendelődtek a német hadseregnek. A többé-kevésbé stabil, áttekinthető, hagyományos hadi helyzeteknek is vége… Bővebben ›
Szerzők: Fehér Árpád, Gránitz Gáspár, Czompó Zsuzsanna Úgy vélem, Cserti József tanító, politikus, választókörzetünk 1920-22-es országgyűlési képviselője történetén keresztül jól bemutatható, hogyan épült fel, majd forgácsolódott szét az akkori idők talán legfontosabb demokratikus agrármozgalma, a kisgazda mozgalom (sokféle név alatt)…. Bővebben ›
Velence II. világháborús eseményeinek ismertetését a háborús cselekményekkel, illetve azok közvetlen előzményeivel folytatom. Ez az időszak a legkönnyebben követhető a (magyar) kutató számára, mert ekkor még szétszórtan magyar egységek is résztvettek a küzdelmekben, így nem szükséges orosz vagy német levéltári… Bővebben ›
Mától EZEN A HIVATKOZÁSON , PDF formátumban (Olvasó ITT letölthető!) 24 statisztikai adatforrást találsz Velencéről és a tókörnyék településeiről. A tábla linkeket tartalmaz az eddig fellelt adatforrásokról. Tudom, kissé nehézkes a blogom formátumainak variálása, viszont a blog műfaja informatikai korlátokat… Bővebben ›
Elődeink a török hódoltság közelében és közvetlenül utána nagyon kemény és kiszámíthatatlan körülmények között éltek. Ezt mai fogalmakkal meglehetősen nehéz leírni, elképzelni. Különösen akkor, ha nincsen kézzelfogható és hihető információ Velence akkori állapotát illetően. Nincsenek komoly, részletes források Velencét (és… Bővebben ›
1720-ból származik az első, török hódoltság utáni összeírás (legalábbis egyelőre), ami Velence népességéről is tájékoztatást ad. Az 1715-ösben Pákozd, Sukoró, Lovasberény, Pátka,Zámoly, valamint Győr megye „desertusai” sorában Pázmánd adatai olvashatók. Velence hiányzik. Az 1699-es dikális összeírásból Pákozd, Pátka, Sukoró,Lovasberény adatai… Bővebben ›
Velenceblog 