A falu éhes volt és meggyötört. A házak kevés kivétellel romosak. Nem volt se építőanyag, se élelmiszer, gyógyszer, mindent az elején kellett kezdeni. Az országban és Velencén is viszonylag lendületesen haladt a pártszerveződés.
A megyei levéltár fő és alispáni fondjaiban szép számmal akad adat erről a témáról.
Az első irat 1945. április 26-ai dátummal maradt fenn. Ezt Szabó István főispán jegyezte. Ebben a következőket írta:
| „Fejérvármegye és Székesfehérvár város főispánja:
16/1945. főisp. szám tárgy: Velence községi Nemzeti Bizottság ujjáalakítása Határozat A Velence községi Nemzeti Bizottságot szabálytalan megalakulása végett feloszlatom és a rendeletnek megfelelően uj Nemzeti Bizottság felállítását rendelem el. Erről a jelenlegi Nemzeti Bizottság elnökének értesitése végett Velence község Elöljáróságát értesítem. Megokolás A Nemzeti Bizottság megalakulása szabálytalan, mert csupán a Nemzeti Parasztpárt 4 tagja által, a többi demokratikus pártok mellőzésével fejt ki tevékenységet. Ismeretlen a Nemzeti Bizottság elnökének személye és előélete, mert nevezett nem velencei illetőségű és csak csupán fél éve tartózkodik Velencén, továbbá a Szociáldemokrata Párt kérésére magát hivatalosan nem volt hajlandó leigazolni. A Községi Nemzeti Bizottságban nyilas gyanús egyének működnek és végül a Nemzeti Bizottság elnöke a rendelet szellemével ellenkezőleg közigazgatási tevékenységet fejt ki. Székesfehérvár, 1945. április 26. Szabó István” |
Tehát: A március végi fokozatos visszatelepülés után legalább egy párt, az NPP, az első napokban megalakulhatott, és igyekezett magához ragadni a kezdeményezést a faluban.
Zavaros idők voltak zavaros szereplőkkel, ma már szokatlan hatósági érdeklődéssel. Így, amikor 1945. júniusában Fochter László vezető jegyző jelentést adott Velence tűzoltóiról, abban szerepelnie kellett az érintett tűzoltó pártállásának (!) is.
A tűzoltók listája a jelentésben:
Mint az látható, a derék párttagok széleskörű összefogás mentén oltották a velencei tüzeket. Ebben részt vett mindenki, aki számított és munkaképes is volt, élen a polgármesterrel (meg a későbbi utódjával is).
Hasonló volt a helyzet a rendőrökkel is:
Pár nappal a fentebb idézett főispáni határozat után a velencei községi cetlik egyikén olvasható az eligazítás a Nemzeti Bizottság kívánatos tagjainak személyéhez:
Kizárási okok a Nemzeti Bizottság tagjai közül
| Mi (k) volt(ak) a Nemzeti Bizottság(ok)?
A Nemzeti Bizottságok az első, (1945. november 4-i) választások előtt, átmenetileg felállított néphatalmi szervezetek voltak. 1945. novembere után -igaz, évek alatt- jelentőségük fokozatosan megszűnt. |
Persze, áprilisban sorra alakultak meg a pártok. Az erről szóló jelentések a megyei alispán felé[1]
A Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt kezdeti vezetőségi tagjai:
A Szociáldemokrata Párt delegáltjai a Nemzeti Bizottságba:
A Független Kisgazdapárt delegáltjai a Nemzeti Bizottságba:
Eleinte nagyon változatos előéletű és gondolkodású emberek kerültek egy testületbe-néha egy pártba. Így kerülhetett egy szekérre Pajor János presbiter, köztiszteletben álló tanító és Galamb Béla, aki egy évvel korábban még harsányan lelkesedett a kápolnásnyéki zsidók gettózásáért a Fejérmegyei Naplóban.
1945. szeptemberére, az igazolási eljárások előrehaladtával aztán tisztult a kép, változtak a pártok is.
A pártok a következőket delegálták ekkor a küszöbönálló választásokhoz:
A kevés viszonylag épen maradt épületből az egyik legkívánatosabb a Wickenburg kastély lehetett. 1945. június 14-én az NPP szerette volna párthelyiségnek. Mint írták: „Amennyiben még nincs hasznosítva, úgy a szegény parasztok pártja ott kívánja pártnapjait tartani s úgy azt bérbe veszi.”
Pár nappal később már az MKP-val közösen kérték az épületet:
A Nemzeti Bizottság határozataiból sajnos nem maradt fenn példány. Ugyanakkor biztosan oka volt a körülötte folyó huzakodásnak. A hangütés körülötte igen jellemző:
„Nemzeti Parasztpárt választmányától
6/1945.
Községi Elöljáróság „H”
A Nemzeti Parasztpárt helyi szervezete gyűlést tartott. Elhatározta, hogy a munkás tömegek érdekeinek megvédelmezésére mindaddig amig a Földmunkások és Kisbirtokosok Szövetségének helyi szervezet a Képviselő Testületbe tagot nem küldhet be, a Képviselő Testületbe tagjait nem küldi be.
Jegyzőt teszi felelőssé azért, ha csonka gyűlést hivat össze s …választásokat, vagy a népet érintő dolgokban határozatokat hozat illetve … meg.
A mintegy 200-300 beiratkozott, valamint a még 1500 be nem iratkozott földmunkás nép kívánsága ez.
Amennyiben nem venne róla a község jegyzője tudomást, tagadja a demokráciát, nem vesz tudomást a népről.
Velence, 1945. június 17-én.
ifj. Hajdú…
titkár
Moharos István
elnök”
(A nyomásgyakorláshoz csatlakozott az MKP is)
Aligha volt akkoriban könnyű hivatalnoknak lenni Velencén, hisz a hiányos jogszabályokhoz nagy pártközi nyomás társult.
A kedélyek azzal csillapodtak valamelyest, amikor 1945. június 29-én megalakult a háború utáni első képviselőtestület.
Tagjai: Enyedi István elnök, községi bíró, az MKP részéről: Tóth János, Sinka József, Jurik(?) István, Kupi József, SZDP: Ascherl(?) György, Cserni Vilmos, Nagy János, Kovács Jenő, B Szűcs József, Balla Ferenc, Bicskei József, Kovács István, Dr Lenczi Rezső, az NPP részéről Hajdu Mihály, H(?) Sándor, Moharos István, ifj. Hajdu Pál, Gránitz József, Horváth Imre, Németh János, id. Szücs István, Horváth Gyula, Thész György FKGP: Bárány Károly, Hegyi Sándor, Szórádi András, PDP: Hublik Károly, id. Tuba János,a szabad szakszervezet részéről: Füredi Imre, B Szücs László,Ascherl Béla, id. Verebi István, Kiss István, Gerlang Antal, Tuba Imre, Kiss Gyula, Moharos Lajos, és Fochter László községi vezető jegyző.
A helyi választási kampány menetéről, eseményeiről nem maradt fenn információ.
Eredményei ismertek.
A velencei és országos választási eredmények az 1945. november 4-i választáson
A választási eredmények Velencén nagyjából a vidéki Magyarország arányait hozták, az FKGP dominanciájával (858 szavazat). A trendtől való csekély eltérést ifjabb Meszleny Pál személye hozta az amúgy vidéken elhanyagolható súlyú Polgári Demokrata Pártnak (38 szavazat), vagy az NPP, mely Velencén duplázni tudott (172 szavazat). A három baloldali párt együtt 434 szavazatot kapott (32,6%). Mielőtt valaki kevesellené mindezt, megjegyzem, Velencén utoljára (legalább) ennyi szavazatot a „baloldal” 1922-ben kapott, amikor a parasztok az akkori FKGP-nek és helyben Cserti Józsefnek szavaztak óriási bizalmat.
Aztán apránként minden megváltozott.
Kapcsolódó bejegyzések:
–Cserti József és a kisgazda mozgalom esete a kormányzó erőkkel (1920-35)
–Jancsó Mózes: a kezdete és a vége
Források:
- A Fejér Megyei Levéltár 1945. utáni, velencei doboza,
- A Fejér Megyei Levéltár alispáni anyagai, velencei csomó
- A Fejér Megyei Levéltár főispáni fondja, 1945-ös választásokkal kapcsolatos csomója
- Hubai László: Magyarország XX. századi választási atlasza I-III. Napvilág, 2001.
Lábjegyzet:
[1] A megyei levéltár alispáni fondja velencei csomagjából
Kategóriák:1945-1989, Adatok, Településszociológia, Velence, XX. század
Velenceblog 
Vélemény, hozzászólás?