Szerzők: Nothof Éva (Madaras-rövid ismertetőjét ITT tudod megtekinteni) és Fehér Árpád , Soós Lajos 2015. márciusi kiegészítéseivel

Beck Lajos, valamikori virilistánk, gazdaságpolitikus, neves pénzügyi jogász volt. Velencén persze nem parlamenti beszédei, szakkönyvei miatt nevezetes ma, hanem mert a Beck – kastélyt és a temetőbeli Beck-kápolnát hagyta maga után. Familiája a pénzén és politikai befolyásán keresztül egészen a nyilas időkig jelentős hatással volt az ország gazdaságára. Életük és haláluk sok tekintetben a XIX-XX. századi magyar zsidó nagytőke szimbolikus útja is lehetne, ezért igyekszem a velenceinél tágabb összefüggéseket is megírni.

I. A Beck familia

Beck Lajos családja a mai Bács-Kiskun megye területéről, a bácsalmási járásból származott. Távoli, Mendel-nevű őse egyik alapítója volt a bácsalmási Chevra Kadisának (1773. Nagyapja, Beck Dávid, és Berger Sára házasságából összesen öt gyerek született, akik közül hárman (Miksa, Nándor, Hugó) nemességet és „Madarasi” –előnevet szereztek Bécsben, 1895-ben. (f: Nothof Éva).

1.kép: A Beck-családfa rekonstrukciós kísérlete a Hugó-ágra koncentrálva. Soós Ferenc levéltári kutatásokon alapuló  kiegészítése szerint Beck Emilia Margit 1901. május 20-án született. Ifj Beck Lajos 1904. január 13-án. id. Beck Lajos és Kilényi Margit 1900. június 11-én kötött házasságot. Beck Emilia 1920. október 10-én kötött házasságot Kövér Istvánnal. Ifj. Beck Lajos 1929. október 24-én kötött házasságot Vajda Margittal.  Nagyításért kattints a képre!

Miksa és Nándor gazdag és befolyásos bankárok voltak, Hugó, ügyvéd, majd kúriai bíró. Nothof Éva gyűjtése szerint: „Beck Dávid három idősebb fia és azok gyermekei 1895. december 28-án Bécsben nemességet, származási helyük alapján Madarasi előnevet és címert nyertek Ferenc József királytól (Liber Regius LXIX. 796, 820, 826). A két ifjabb fia nem részesült a nemességben. 1908. szeptember 30-án Bécsben Madarasi Beck Nándor és felesége Schőn Laura valamint gyermekeik Gyula és Ilona magyar bárói rangot és címert nyertek, továbbá engedélyt arra, hogy előnevük épségben tartása mellett Madarassy-Beck kettős nevet viselhessenek. (Liber Regius LXXI. 909). 1913. december 6-án Bécsben Madarasi Beck Miksa azonos rangemelésben részesült. (Liber Regius LXXIII. 29)”

2.kép: A „Madarassy” Beck címer a „Nándor-ág” budapesti Salgótarjáni úti zsidó síremlékén

Bárói címerük: (1908, 1913) Kékben három arany cölöp, előtte arany szívpajzsban zöld hármas halmon kiterjesztett szárnyú fekete sas. A bárói korona feletti sisak dísze: pajzsbeli sas. Takarók: kék-arany mindkétfelől. Pajzstartók: két arany oroszlán. Jelmondat: Pro Prio Marte.” Ehhez néhány kiegészítés: Nándor (1840-1909.) Közgazdász-bankár. A bécsi egyetemen tanult és kezdte szakmáját a Credit-Anstalt für Gewerbe und Handel-nél majd annak pesti fiókjában folytatta. 1867-től az Angol-Magyar Bank egyik vezetője lett. 1869-től a Magyar Jelzálog Hitelbank vezérigazgatója, a századfordulótól további bankok elnöke.

3.kép: Beck Nándor

Miksa 1838-1924) A Cohen pesti bankháznál kezdte pályafutását, majd 1870-től a Magyar leszámitoló és Pénzváltó Bank elnöke. Hugó (1843-1926.) képviselte a klasszikus értelmiségi-hivatalnokot. A pesti és bécsi jogi egyetemen tanult. Először ügyvédkedett, majd 1892-től kúriai bíró volt. 1898-tól kúriai tanácselnök. A Magyar Jogászegylet tagja. A három testvér abban a korban kezdte tevékenykenységét, amikor a kiegyezés és az ezredforduló közötti nagy birodalmi konjunktúra zajlott. Akkoriban a polgárosodás motorjának a német és zsidó etnikum számított, ehhez igazodott a kor politikai hozzáállása. (Bővebben lásd: Szarvasi Sebes Ferencnél) Ebből fakadt vagyonuk és megszerzett pozíciójuk, és ők lojálisak is voltak ezért. Utódaik e gazdasági és kulturális-politikai tőke örökösei voltak Nándor, Miksa és Hugó a XIX. század végén tért ki zsidó vallásából és keresztelkedett meg. A három testvér és utódai evangélikus vallást gyakorolt. Pápai Szabó György tiszteletes tudomása szerint a budapesti Deák Téri Evangélikus Gyülekezet tagjai voltak. Az áttérés ellenére Miksa és Nándor sírja a Salgótarjáni úti zsidó temetőben van számos leszármazottjukkal. A két sír még romjaiban is gazdagságot és befolyást sugároz-pár méterre Weiss Manfréd még mellbevágóbb síremlékétől. Hugó és leszármazottjai ellenben Velencén temetkeztek a számunkra jelentős Beck kápolnában. Dacára az emancipálódási kísérletnek, legalábbis Miksa fiát, Marcellt (1872-1945) és lányát, Irént deportálták. Marcell Mauthasuenben halt meg. A többiek többsége viszont túlélt. A dolog egy lehetséges magyarázata, hogy –mint azt az alábbi kép mutatja, Madarasi Beck Marcellel –és több más mágnással- példát akartak statuálni, ezért nem védte meg a hajdani kikeresztelkedés.

4.kép: Beck Marcell és a magyar zsidó vállalkozó prominensek Mauthausenben -korabeli propagandafotó (forrás: http://www.holocaust-history.org) Nagyításért kattints a képre!

A fentiek jelentőségét az adja, hogy gazdasági szakíró és politikus mögött olyan családi-familiáris háttér állt, ami szakmai –politikai karrierje építése során jól ki tudott használni. Az akkori hazai gazdasági-pénzügyi oligarchia bennfentese volt.   Beck Lajos felé közelítve érdemes megemlékezni édesapjáról és élete közismertebb darabjáról: Nothof Éva így ír erről: „Édesapja, nemes Beck Hugó (*Madaras, 1843. 01. 13. – †Budapest, 1926. 11. 25.), aki 1868-1892 között budapesti ügyvéd. 1892-től kúriai bíró, majd 1908-1921. között kúriai tanácselnök. Kereskedelmi joggal, valamint szabadalmi joggal foglalkozott. Szerkesztője a Grill-féle „Döntvénytár” egyes köteteinek (Kereskedelmi jog, váltó- csőd-, és szabadalmi jog). „M. Törvényhozási reformok a biztosításügy terén” (Bp., 1890); „Tanulmányok a biztosítási jogból (Bp., 1891); „A magánbiztosítási vállalatokról szóló törvényjavaslat (Bp., 1896); „A szabadalmi jogunk reformja (Bp., 1909). Beck Hugó 1873. május 9-én vette feleségül Pollák Emíliát (*Pest, 1854 – †?). Ebből a házasságból született Lajos nevű gyermekük 1876. június 12-én. Beck Lajos tanulmányait illetően ez idáig nem rendelkezünk forrásanyaggal. (Lajos…) Első felesége Kilényi Margit, Kilényi Hugó és Spitzer Jenny leánya. 1903-ban született meg kisfiuk, aki édesapja után a Lajos nevet kapta. Második felesége Dallos Olga (*1894. 06. 28. – †?), akivel 1924. szeptember 16-án kötött házasságot.”   madarasi Beck Lajos (1876-1953) szakmai és közéleti pályája Beck Lajos gyermekkoráról, középiskolai tanulmányairól nincs információm. Az Országgyűlési Almanach és a Névpont.hu adatbázisának kibővített információival folytatom tovább a bejegyzést:

5.kép: Dr Beck Lajos portréja az 1929-es Országgyűlési Alamanchban

1894. A budapesti tudományegyetemen állam- és jogtudományi tanulmányokat folytatott. Cikkei jelentek meg a Diákszövetségi Lapokban, majd az Egyetemi Lapokban. Jogi és közgazdasági ismereteit előbb Berlinben, (többek között Gustav Schmoller „történeti gazdaságtanával” ismerkedve) , majd Franciaországban és Nagy-Britanniában egészítette ki (1906-ig). Feltehetően ekkoriban tett ügyvédi vizsgát is. 1906. Kossuth Ferenc felszólítására harminc évesen a Függetlenségi és ’48-as Párt országgyűlési képviselője-kerületében Somsich Béla gróffal szemben nyert. (Körmendi választókerület, 1906–1918; az 1916. évi második pártszakadáskor gr. Károlyi Mihályhoz csatlakozott). Publikált a Pesti Hírlapban (1907-től), a Debrecenben (1908-tól), a Magyar Hírlapban (1908-tól), a Pester Lloydban (1908-tól), a Revue de Hongrie-ban (1909-től), az Arad és Vidékében (1910-től). 1908. Az Első magyar szállítási vállalat RT igazgatósági tagja. Ettől kezdve aktív politikusi korszaka végéig számos cég igazgatósági tagja. (Később, a Horthy-korszakban ez maga volt a „rendszer”. Az akkori rezsim lényegi eleme volt (legalább a világháborúig) a régi feudális elit, a dzsentri és a finánctőke szövetsége, ennek természetes folyománya pedig a tőke által pénzelt mindenféle oldali politikus. A mai botránykő akkor maga volt a kurzus.) A parlamenti képviselőség akkoriban nem járt önálló jövedelemmel. Beck e pozícióiból élt meg (kiválóan), ebből jutott a velencei birtokra is, igaz, a parcellázás is szépen hozott a konyhára. 1910. Újból megválasztották Körmenden-ezúttal Kozma Andorral szemben nyert. 1912. A cseh „Baleset elleni biztosító nemzeti RT” igazgatósági tagja. 1916. A Magyarország és a Friss Újság ún. lapvezére (1916–1917) 1917. Wekerle Sándor kormányának igazságügy-minisztériumi államtitkára (1917– 1918). 1918. Kilépett a Károlyi Pártból. Az Osztrák-Magyar Bank budapesti magyar kormányzója. A közös bank szétválásának egyik kezdeményezője, vezetője. A bank aranytartalékának Magyarországra eső részét megszerezte Magyarországnak. 1918. decemberében számos nyilatkozatában kiállt a saját magyar jegybank létrehozása mellett, ahol annak csak taktikai (vagyoni és adóterhek) kérdéseiben mutatott kompromisszumkészséget. Először 1909-es „Magyar birtokpolitika” művében óvatosabban, majd 1918-as, „A magyar földbirtok megoszlása” –könyveiben követelte a feudális birtokpolitika radikális megváltoztatását. Egyfelől felismerte a régi birtokrend és birtokméret fenntarthatatlanságát és gazdaságos földbirtokméretet javasolt, másfelől politikai realitásként elfogadta a nincstelenek földéhségét. (Ezáltal hallgatólagosan a majdani, Nagyatádi-féle földreform azon csapdáját, mellyel gazdálkodásra alkalmatlan méretű parcellákat hoztak létre a napi érdekek miatt, ami tovább növelte az elszegényedést.) Kiútnak a középbirtok fejlesztését látta.

6.kép: Az önálló magyar jegybank létrehozásával kapcsolatos nyilatkozata a Budapesti Hírlap 1918. december 5-i számában-Beck ennek létrehozását tekintette fő művének-ez áll a neve alatt a Beck kápolnában is. (Nagyításért kattints a képre!)

1919. Velencén, birtoka ideiglenes államosítása után Svájcban és Olaszországban tartózkodva „bekkeli” ki a Tanácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság bukása után József főherceg kérésére megkísérelte az ellenforradalmi erők és a szociáldemokraták Peidl Gyula-féle szárnya közötti megegyezés létrehozását. 1920. A Nagyatádi -féle földreformot már a nagybirtokosokat és a földbérlők jelentős hányadát tömörítő OMGE plattformjáról, valamint annak előkészítetlensége miatt támadta. (Érdekes, hogy 1919. elején a Jegybank kormánybiztosaként a földbirtokpolitika szabályozási kérdéseit intéző Országos Birtokrendező Tanács tagjai között szerepelt a neve, szakemberként később is megmaradt a befolyása.) 1922. Pártonkívüli programmal nemzetgyűlési, ill. országgyűlési képviselő (őriszentpéteri választókerület, 1922–1935. A választókerület a korábbi körmendi körzetből kihasított új választókerület volt.) A két vh. között a parlamentben a liberális mérsékelt ellenzékhez tartozott, több kérdésben támogatta a kormányt, s megbízásából részt vett külföldi pénzügyi tárgyalásokon is. Beszédeiben többnyire pragmatikus megoldásokat szorgalmazott. Ilyen volt például a védővámok és a gazdaságpolitikai taktika kérdésköre körüli eszmefuttatása 1923-ban.

7.kép: Budapesti Hírlap –tudósítás egy eszmefuttatásáról (Nagyításért kattints a képre!)

Rendszeresen publikált az Estben (1924-től), a Pesti Naplóban (1924-től), az Ujságban (1929-től). 1929. Az őriszentpéteri körzet megszűnése után a Vas megyei nagyrákosi kerületből póttagként került a parlamentbe. 1931. A Koestlin L és Társai RT (Győr) igazgatósági tagja. 1939. Az Országos Magyar Ipari Jelzálogintézet igazgatósági tagja. A Magyar általános ingatlanbank RT igazgatósági tagja. 1940. Neve és címe (Bp. V. Katona József u.10.) Magyarország tiszti név és címtárában olvasható. 1944. Az Igazságügyi Közlöny 1944.07.31-i száma hírt adott arról, hogy sokezred magával törölték az ügyvédi névjegyzékből. Törölték több cég vezető tisztségviselőjeként, közte a Koestlin L és Társai RT (Győr), az Érdi Gőztégla és Agyagalapúgyár, az Országos Magyar Ipari Jelzáloghitelintézet igazgatóságából, Akkor tehát éppen zsidónak számított. 1945. A zsidótörvények hatályvesztésével visszakapja pozícióit. Az Országos Ipartanács tagja, a Külkereskedelmi Intézet alelnöke. A Magyar Ipari Jelzálogintézet igazgatóságának tagja (1945– 1948) 1947. Törölték az ügyvédi névjegyzékből „az ügyvédség gyakorlására képtelenné válása folytán”. Ekkor volt 71 éves.   Szakmai pályafutása összegzéseként különösebb kockázat nélkül leírhatom, hogy Beck kiválóan képzett, nagyon pragmatikus, mérsékelten elvszerű, az akkori oligarchiába jól beágyazott értelmiségi volt, aki kiválóan boldogult volna a mai politikában is. A következő bejegyzésben magánéletéről és a Beck család velencei életéről írok.   Beck Lajos fontosabb publikációi:   Az életbiztosításról. (Jogtudományi Közlöny, 1895) Ideálok : regény Budapest : Singer – Wolfner, 1902 Új nemzedék : regény Budapest : Pallas rt., 1904 Magyar birtokpolitika Bp. : Pallas, 1909. Másik vasárnap délután. Mátyás diák álnéven. (Bp., 1910) Az én kertem. Versek. (Bp., 1911). Kozma Andor – az író Budapest : Bercsényi Ny., 1910. 48 és 67 Budapest : Pallas Ny., 1910. A pénzintézeti reform Budapest : Ráth Mór, 1916. A Nemzeti Munkapárt és a nemzeti demokráczia : Beck Lajos beszéde Budapest : Athenaeum Ny., 1917. A magyar földbirtok megoszlása : Agrár-statisztikai tanulmány Budapest : Pallas, 1918. Mezőgazdasági hitel. (2. kiad. Bp., 1923) A régi Magyarország. (Universitas könyvek. Bp., 1944) Kapcsolódó bejegyzések:

– Velence virilistái – 1. rész

–Velencei virilisták -2 rész: vitéz Toró Tivadar

–Velencei virilisták – III: Gschwindt Ernő – az ember, aki itt se volt

– Velencei virilisták – IV. rész: Gárdony Alfréd és Gárdony Pál

– Velencei virilisták – V. rész: A Hajdu Testvérek

Források:

• Nothof Éva gyűjtése
• Arcanum Tudásbázis,
• Kempelen Béla: Magyar zsidó családok Makkabi 1993.
• Nagy József: Nagyatádi Szabó István és a földreform Agrártörténeti Szemle 1993/1.
• Szórádi András és Szabó Károlyné Beck (Bitskei) Éva emlékei Pápai Szabó György tolmácsolásában
• Parlamenti Almanachok
• NOVÁK BÉLA: Fővárosi kaszinók a 19. században
• Magyar Életrajzi Lexikon
• Sipos Ágnes: Az önálló magyar jegybank születése, mint a 20-as évek gazdasági stabilizációjának kulcsfontosságú eleme Periodica Oeconomica 2010. 11. sz.
• Stier Miklós: Uralkodó elit; kormányzati hatalom – kormányzó réteg a Horthy korszakban Századok – 1983
• Kupi László: Város volt, város lett: Velence, 2004.

Kategóriák:1900-1919, 1920-1939, 1939-1945, 1945-1989, Budapest, Emberek, Fotók, Gazdaság, Gárdony, Habsburg Birodalom, I. Világháború, történetek, Velence, XX. század

Címkék:A magyar földbirtok megoszlása, Angol-Magyar Bank, Beck Dávid, Beck kastély, Beck kápolna, Beck Mendel, Berger Sára, Chevra Kadisa, Credit-Anstalt für Gewerbe, Deák Téri Evangélikus Gyülekezet, dr madarasi Beck Lajos, Ferenc József, Fiumei úti temető, Gustav Schmoller, helytörténet, jegybank, Károlyi Mihály, Körmend, Kossuth Ferenc, Kozma Andor, Madaras, madarasi Beck Hugó, Madarassy Beck Gyula, Madarassy Beck Ilona, Madarassy Beck Marcell, Madarassy Beck Miksa, Madarassy Beck Nándor, Magyar birtokpolitika, Mauthausen, Nagyatádi, Nothof Éva, OMGE, Országos Birtokrendező Tanács, Osztrák-Magyar Bank, Pápai Szabó György, Peidl Gyula, Salgótarjáni úti zsidó temető, Schőn Laura, Somsich Béla, Szarvasi Sebes Ferenc, Tanácsköztársaság, Velence, Weiss Manfréd, Wekerle Sándor