Fehér Györgyné

Gyüttmentek a XIX-XX. században: Káplárok, Vonosilovszkiak

Nagyra értékelem egyes földijeim mély gondolatait a fajmagyarságról, a nagyon sokadiziglen genetikai tisztaságról. Páratlan eszmefuttatások ezek, amik mögött valamiféle pálinkafőzési megfontolásokat  vélek fölfedezni, miszerint az egyneműség  valamiképpen nemesebb a sokfélénél. Komoly vevőköre van ennek régóta. A magam génállománya számomra  nem… Bővebben ›

Önblog: Ahogy születtem

Születésnapomra, vagy jeles ünnepekre ajándékként receptet vagy történetet kérek Édesanyámtól. Így volt ez most is. A születésem történetét kértem –nem véletlenül- és kaptam meg. Olvasd, ha van kedved! szerző: Fehér Györgyné   „Árpi fiamnak! A Veled kapcsolatos történet 1964 nyarán… Bővebben ›

Önblog: „Gyüttünk” … és maradtunk

Édesanyám, Fehér Györgyné tanítónéni, a „Gyüttmentek Velencén” – bejegyzésem után. elgondolkodott. A Bethlen Gábor-utcai kis „smasszerkolónia” hogyan, honnan lett annamajori, és csak aztán velencei? Nekiindult, és feltérképezte, honnan is keveredtek oda. szerző: Fehér Györgyné Azt eleve tudtuk, hogy Annamajor (Baracska)… Bővebben ›

Önblog : Ízek, színek, illatok kora gyerekkorból – a nagyszüleimnél töltött, háború utáni időkből – Fehér Györgyné visszaemlékezése (Minden böszörményinek, akik messze mentek)

 Vázlatos alaprajz Hajduböszörményben,  a Tizenhárom vértanú –utcai nagyszülői otthonról. Konkrétan és képletesen. Szerző: Fehér Györgyné-édesanyám     Az utcai kiskaputól végig a lakóház oldalán fedett gang vonalát követően a zárt kiskert felől szőlőlugassal, sötét színű, dús szőlőfürtökkel, amiből csipegettünk. Bor… Bővebben ›